Titelicum flórajárás

A Dél-Alföldet és a Dráva-síkot magába foglaló Titelicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék déli pereme, illetve (a Dráva-sík) délnyugati, a Slavonicum flóravidék (Dél-, illetve Nyugat-Szlavónia) és a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) közé ékelődő nyúlványa. Ide tartozik a Dráva síkja, a Mohácsi-sziget, valamint az országhatáron túl Bácska, Bánát és Szlavónia területének nagy hányada egészen a Száva alsó folyásának árteréig, így területének nagy része Horvátországban található.

Egyes szerzők a Dráva-síkot nem tekintik a Titelicum részének, hanem Dravense néven önálló (Dráva-melléki) flórajárásként különítik el.

Délies fekvésénél fogva éghajlata, tehát növényzete is kissé szubmediterrán jellegű. Felszínének túlnyomó részét fiatal homokos, helyenként agyagos ártéri üledékek borítják, uralkodó genetikai talajtípusa az öntéstalaj. Eredeti vegetációja a töredékére zsugorodott. Egykor változatos növénytakarójának hírmondói:

Magyarországi tájegységeiSzerkesztés

Dráva-síkSzerkesztés

Természetföldrajzilag ez a Dráva ártere, de növényföldrajz ide sorolja a Mecsek és Baranyai-dombság közé ékelődő Pécsi-síkságot is. A felszínén főleg öntéshomokot találunk, de északi és keleti részét lösz fedi. Éghajlata egyfajta átmenet az Alföld, illetve a szomszédos hegy- és dombvidékek (Villányi-hegység, Baranyai-dombság, Zselic, Belső-Somogy) klímája között – ennek jele az Alföldön szokásosnál több csapadék, aminek köszönhetően több hegyvidéki faj is talált itt menedéket.

Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:

Mohácsi-sziget és Mohácsi-síkSzerkesztés

A Duna alsó folyású szakaszának ártere, a felszínen elsősorban öntéshomokkal. Éghajlata a Dráva-síkénál kontinentálisabb, aminek legmarkánsabb jele a kevesebb csapadék. Az erdős sztyepp zóna része.

Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:

ForrásokSzerkesztés