Titónia

növénynemzetség
(Tithonia szócikkből átirányítva)

Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó titónia vagy napranéző (Tithonia) nemzetségnek[1] 10 faja őshonos Mexikóban és Közép-Amerikában. Virágaik sárga, narancs vagy vörös színben pompáznak. A Tithonia nevét a legendás trójai Tithónoszról kapta. A görög mitológia szerint Trója egykori királya szeretője, Eos (Aurora rom.) kérésére Zeusztól örök életet kapott, de örök fiatalságot nem. Végül tücsökké változott. Tithonius könnyei harmatként öntözték a földet, mikor fiát Akhilleusz megölte a trójai háborúban. A harmattal öntözött földből virágok nőttek.

Titónia
Mexikói titónia (Tithonia diversifolia)
Mexikói titónia (Tithonia diversifolia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Nemzetség: Tithonia
Desf. ex Juss.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Titónia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Titónia témájú kategóriát.

A pompás titónia (Tithonia rotundifolia) kb. másfél méter magasra növő egynyári, narancsszínű szirmokkal, a méhek és pillangók kedvence. Vannak törpe változatok is. Fűrészelt szélű, háromkaréjú levelei enyhén lefelé görbülnek. Narancs színű vagy sárga virágai a rézvirághoz (Zinnia), dáliához (Dahlia) hasonlítanak, átmérőjük kb. 7,5 cm. Virágzatukban 11-13 nyelves virág vesz körbe kb. 200-300 tubusos virágot.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 184., 523. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]