Titkos információgyűjtés

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 23.

A titkos információgyűjtés a Magyarországon hatályos törvényi szabályozás szerint vagy bírói engedélyhez van kötve (bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés), vagy meghatározott esetekben bírói engedély nélkül is végezhető (bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés). Mivel a jogállamiság egyik alapvető kritériuma a jogbiztonság, garanciális szabály az, hogy bizonyos gyűjtési cselekmények csak meghatározott bűnüldözési célból, csak súlyos bűncselekmények esetében és csak bírói engedély alapján végezhetők.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.[1]

A NAV a titkos információgyűjtés során a 2010. évi CXXII. törvény által meghatározott bírói engedélyhez nem kötött eszközöket, illetve bírói engedélyhez kötött eszközöket alkalmazhatja.[2]

Megrendelésre jogosult szervezetek

szerkesztés

Magyarországon az alábbi 8 szervezet jogosult titkos információgyűjtő eszközök és módszerek megrendelésére: a Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és az Ügyészség.

  1. 2010. évi CXXII. törvény 51. § (1)
  2. 2010. évi CXXII. törvény 51. § (2)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés