Toldy Ferenc Gimnázium

hatosztályos gimnázium Budapest I. kerületében

A Toldy Ferenc Gimnázium hatosztályos gimnázium Budapesten.

 A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Toldy Ferenc Gimnázium

A Toldy Ferenc Gimnázium épülete
A Toldy Ferenc Gimnázium épülete
Alapítva 1854
NévadóToldy Ferenc (ember)
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Budai Császári és Királyi Főreáliskola
Típus gimnázium
Oktatók száma 46 (2014)
Tanulólétszám 404 (2014)
Igazgató Porogi András (történelem)
OM-azonosító 035220
Elérhetőség
Cím 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9
Elhelyezkedése
Toldy Ferenc Gimnázium (Budapest)
Toldy Ferenc Gimnázium
Toldy Ferenc Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″
Térkép
A Toldy Ferenc Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat.
A gimnázium bejárata
A gimnázium kapujának oroszlánt mintázó kilincse. A babona szerint aki reggel hozzáér a kilincshez, az aznap nem fog felelni.

Története szerkesztés

Az iskolát 1854 decemberében Ferenc József császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden Budai Főreál) néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a budai tanács biztosította. Első igazgatójává Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetest, a szomszédos Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes neogót, sárga és vörös nyerstéglából készült épülete 1857 és 1859 között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az 1860-as októberi diplomáig német, majd 1868-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. 1876 óta érettségit is ad.

1920-ban vette fel a Főreál Toldy Ferenc nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. 1934-től Toldy Ferenc Gimnázium, 1951 és 1954 között pedig Fürst Sándor Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az első világháborúban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó botanikus kertje. A második világháborúban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A könyvtár elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.

A Rákosi-korszakban és az 1956-os forradalom után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük Antall József is, akit 1957-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, 1959-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat 1961-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula (Diri bácsi) került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki 1992 óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.

1970 óta működik a Toldy Teátrum (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), 1972-ben jelent meg először A Lap (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például Kövesdi Péter, Horváth Oszkár, Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). 1975-től a farsangi időszakban rendezi meg a gimnázium a Toldys Diáknapokat (TDN), színielőadással és szalagavató bállal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a Toldy Akadémiát. A História kör 2002 óta működik.

A Gimnázium hagyományai közé tartozott például a déli ágyúlövés ("déllövés" az 1940-es évek végéig, és az 1979-es 125. évi jubileumon), az oroszlános (nem szfinxes) kilincs reggelenkénti kétszeri megfogása (1986-ig, amikor sajnos a kilincset ismeretlenek ellopták – azóta csak másolat van a kapun).

1994-től az iskola áttért a hatosztályos rendszerre, azaz a 7.-től a 12. évfolyamig képez diákokat. Évszázados hiányt pótol az új, rajz- és informatikateremmel is felszerelt tornacsarnok, amely 20032004-ben épült Földes László tervei szerint.

2007 szeptemberében az iskola Magyar Örökség díjat kapott.

Az intézmény épületei szerkesztés

  • A gimnázium 1859-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. Petschnig János tervezte neogót stílusban.
  • A 2004-ben befejezett tornacsarnokot – amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó Csók István terem – Földes László tervezte.

Rangsor szerkesztés

HVG országos középiskolai tanulmányi rangsorában elfoglalt helyezés
2018[1] 2019[2] 2020[3] 2021[4] 2022[5] 2023[6]
HVG 4 2 4 5 5 4

Az iskola neves tanárai szerkesztés

Az iskola neves volt tanulói szerkesztés

Irodalom szerkesztés

 
A gimnázium 2010 márciusában újjáépített huszártornya szerkezeti és kész állapotában (montázs). A nagy képen a huszártorony részletei, a jobb felső sarokban a torony elhelyezkedése az épületen, alatta a szerkezet.
  • Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola 1856-1948.[7]
  • A Gimnázium történetéről: az 1964-65-ös, az 1966-67-es, az 1969-70-es, a 125 éves jubileumi (1979-es), az 1989-90-es és az 1993-94-es Évkönyvekben.
  • Jánosi Béla: A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp., 1905.[8]
  • Porogi András: Iskola Budán (In: Európai Utas 1995/2)
  • Rainer M. János: Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. In Rainer M. János - Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. 1956-os Intézet, Bp., 135-168.
  • A Toldy Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyve, 2004-2005 és 2005-2006. Szerk.: Makra Tamás.Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., é. n.
  • Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005.
  • Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. 1956-os Intézet, Bp., 2008., 111-139., 171-189.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2018-as középiskolai rangsora: a száz legjobb gimnázium (magyar nyelven). eduline.hu, 2017. október 4. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
  2. Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora: a Radnóti végzett az élen (magyar nyelven). eduline.hu, 2018. október 17. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
  3. Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as középiskolai rangsora, újra a Fazekas vezeti (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
  4. István, Bereznay: Itt a legjobb magyar középiskolák 2021-es rangsora (magyar nyelven). index.hu, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
  5. Zrt, HVG Kiadó: Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
  6. Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb gimnáziuma (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
  7. Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola 1856-1948 | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  8. Jánosi Béla irodalmi munkássága és a róla szóló szakirodalom - Magyar Tudománytörténeti Intézet. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 30.)

További információk szerkesztés