Wikipédia

Tolna (Magyarország)

magyarországi város Tolna vármegyében
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tolna (egyértelműsítő lap).

Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye. Hozzá tartozik közigazgatásilag Mözs is, amely egészen 1989-ig önálló község volt, s csak akkor csatolták Tolnához; ez volt az elmúlt évtizedek utolsó magyarországi településegyesítése.

Tolna
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik
Tolna címere
Tolna címere		 Tolna zászlaja
Tolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTolnai
Jogállás város
Polgármester Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7130
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 697 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség155,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tolna (Magyarország)
Tolna
Tolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 18° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 25″, k. h. 18° 47′ 25″
Tolna (Tolna vármegye)
Tolna
Tolna
Pozíció Tolna vármegye térképén
Tolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Szekszárdtól 10 kilométerre északkeletre található, a Duna egyik holtágának jobb partján.

A szomszédos települések: észak felől Tengelic, északkelet felől Fadd, délkelet felől Bogyiszló, délnyugat felől Szekszárd, északnyugat felől pedig Szedres és Fácánkert.

Megközelítése szerkesztés

Közúton szerkesztés

Közigazgatási területén áthalad, a belterület északi szélét is érintve, a 6-os főút, valamint központjától pár kilométerre nyugatra az M6-os autópálya is, így ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai az ország távolabbi részei felől. Határai közt ágazik ki a 6-os főútból a 63-as főút, ez kapcsolja össze a várost Fejér vármegyével, Cece-Sárbogárd–Székesfehérvár térségével

Központját a főútvonalak elkerülik, azt csak a Dunaszentgyörgytől Szekszárdig húzódó 5112-es út és az abból Bogyiszló felé kiágazó 5116-os út érinti, valamint néhány alsóbbrendű út, úgymint a belvárost a 6-ossal északi irányban összekötő 51 163-as vagy a Fácánkertre vezető 51 164-es számú mellékutak. Elhalad a város közigazgatási területének déli részén az M9-es autóút is.

Vasúton szerkesztés

Vonattal a város a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt, Tolna-Mözs vasútállomás, a névadó – egykor önálló községnek számító – városrész északi részén. Az állomás az 5112-es út vasúti keresztezésétől északra helyezkedik el, közúti elérését az abból kiágazó 51 367-es számú mellékút teszi lehetővé.

A várost naponta többször érintik vonatok Gemenc InterRégió fantázianéven Baja és Székesfehérvár között, melyek Sárbogárdon InterCity csatlakozást biztosítanak Pécs és Budapest felé.

Története szerkesztés

Területe már a római korban is lakott volt, majd a honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye, Szent Istváné is; később is a trónörökösök birtoka, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.

A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.

A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos rend is megtelepedett benne, színvonalas iskolája is lehetett, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól. Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban.

A 16. századtól Tolnavár helyett már Tolna néven említik a települést, amely ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal[forrás?]. A török hódoltság idején fejlődése megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.

A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, amelynek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.

A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.

A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket. A ma legnagyobbnak számító foglalkoztató, a Fastron 1993-ban települt le a városban.[3]

1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Keszthelyi Márton (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Keszthelyi Márton (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Szilák Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Szilák Mihály (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Dr. Sümegi Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Appelshoffer Ágnes (Fidesz–KDNP)[1]

Népessége szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1980 és 2023 között
Lakosok száma
12 291
12 080
12 112
11 126
11 080
10 764
10 697
1980199020012011201620222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 4,3% németnek, 2,8% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,2%, református 6,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,5% (28,6% nem nyilatkozott).[11]

Látnivalók szerkesztés

 
Légi felvétel a város kulturális központjáról
  • Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
  • Festetics-kastély
  • Szentháromság-szobor (1790)
  • Katolikus templom (1773)
  • Kálvária-kápolna (1779)
  • Mözsi templom (1822)
  • Selyemfonó-emlékszoba
  • Textil-emlékszoba
  • Garay-kastély
  • MAG-Ház Turisztikai Látogatóközpont
  • Holt-Duna

Itt született szerkesztés

Testvérvárosok[12] szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Fastron Hungaria Kft.: nagyszabású projekt, bővülő gyárkapacitás, azonnali munkalehetőség. TM Krónika, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 10.)[halott link]
  4. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Tolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. ↑ Tolna Helységnévtár
  12. ↑ Testvérvárosok. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna (Magyarország) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolna_(Magyarország)&oldid=26174320”