Főmenü megnyitása

Tolvaly Ferenc

író, filmrendező, üzletember, médiaszemélyiség,

Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957. április 12. –) író, filmrendező, üzletember, médiaszemélyiség.

Tolvaly Ferenc
Tolvaly Ferenc
Tolvaly Ferenc
Született Tolvaly Ferenc
1957április 12. (62 éves)
Románia,
Marosvásárhely
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, filmrendező

A Wikimédia Commons tartalmaz Tolvaly Ferenc témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Gimnáziumban kezdte. Tehetsége korán megnyilatkozott, első verse kilencéves korában jelent meg a Kolozsvári Napsugárban.

1974-ben tizenhét éves korában szüleivel Németországba disszidált, ahol a Kastl-i Magyar Gimnáziumban fejezte be a középiskolát. Az Új Látóhatárban 1975-től jelentek meg versei.

1977-től Nürnbergben és Erlangenben folytatott egyetemi tanulmányokat, közgazdaságtant, filozófiát és teológiát hallgatott.

1978-ban Németországban fejezte be első könyvét, amely Benső Végtelen címmel jelent meg Münchenben.

1981-ben nyert felvételt a Müncheni Filmfőiskola, játékfilmrendezői és médiamenedzseri szakára. A Schwäche der Stärkeren (Az erősebb gyengesége) című filmjével 1984-ben Németország képviseletében jelent meg nemzetközi filmfesztiválokon. Ebben az időszakban Münchenben részt vett a Szabadságharcos Szövetség munkájában, mely 1985-ben főtitkárává választotta.

Miután lediplomázott Londonba utazott, ahol a Royal College of Art vendéghallgatójaként tanult. Miután visszatért Németországba a Müncheni Filmfőiskolán kezdett tanítani, közben produceri tevékenységet is folytatott a játék- és reklámfilmiparban.

1989 szeptemberében fejeztei be a rendszerváltozásról készült dokumentumfilmjének első részét, amelyet Otthonról hazafelé címmel mutattak be.

1990 és 1992 között üzleti tevékenysége erőteljesebbé vált, cége Budapesten is reklámügynökséget nyitott, amibe a DMB&B nemzetközi reklámügynökség is betársult.

1992-ben megalapította Budapesten az MTM Kommunikáció nevű filmforgalmazó és gyártó céget. Elkötelezett támogatója lett a nemzeti filmgyártásnak és kulturális rendezvényeknek, így a Művészetek Völgyének.

Ő keltette életre 1993-ban a Vásárolj magyarul! mozgalomnak, és támogatta Magyarország Európai Uniós csatlakozását. Tanulmánykötetet írt Ablak Európára címmel, melynek javított változata 1996-ban jelent meg és a magyar audiovizuális iparról szólt. Elképzeléseit és könyvét és elképzeléseit Strasbourgban az Európa Parlamentben is bemutatta.

Cége, az MTM-SBS Rt. 1997-ben elnyerte az országos műsorszolgáltatói jogosultságot. A TV2 vezérigazgatójaként népszerűsítőjévé vált Magyarország euro-atlanti csatlakozásának és az értékközpontú társadalom gondolata népszerűsítésének. Tevékenységéért és a NATO csatlakozás kommunikációs támogatásáért, 1998-ban megkapta a Magyar Honvédség Honvédelemért Érdemrend Tiszti Keresztjét. Még ebben az évben az Amerikai Televíziósok Szövetsége Nemzetközi Osztálya Igazgatótanácsának (NATAS) tagjává választották.

Üzleti és közéleti tevékenysége mellett folyamatosan alkotott, 1999-ben mutatták be a Frankfurti Könyvvásáron a Magányos Évszázad című kötetét, mely az azonos című trilógia első kötete.

2000-ben, a magyarság felemelkedése és az európai gondolatiság, valamint a szellem csiszolása érdekében létrehozta az Ortega y Gasset Társaságot. A társaság támogatói: írók, film- és képzőművészek, zeneszerzők, történészek, és a kulturális közélet aktív szereplői.

2002-ben a tv2 üzletrészeit eladta, és létrehozta az Első Európai Befektetési és Fejlesztési Zrt-t. Ugyanebben az évben megjelent a Magányos Évszázad trilógiájának második része, A Szélhárfa lakói címmel, melyet novemberben mutattak be Münchenben. Az ezt követő években életében az üzleti tevékenységek kerültek előtérbe. A trilógia befejező része a Vérvörös sirály, 2004-ben jelent meg.

2005-ben megjárta a Szent Jakab zarándokutat. Útjáról filmet forgatott és regényt írt, El Camino – Az út címmel.

2006-ban a keleti vallások szent hegyéhez a Kailászához utazott. Tibetben a lélek címmel készített erről az útról filmet ill. írt regényt.

2007 februárjában a Magyar Pen Club alelnökévé választották.

2007-ben zarándok- és lélekútjának harmadik állomásáról, az iszlám szent helyeiről készített filmet és jelentetett meg regényt, Boszporusz felett a híd címmel.

2009-ben bemutatták 40 nap lélekúton című, a belső zarándokútról szóló művét.

2011-ben megválasztották a Magyar Pen Club főtitkárává.

2012-ben indiai útra indult. Tanulmányozta a hinduizmus ősi-élő vallását.

2013-ban indiai útinaplójából elkészült a Benáresz a kapu c. regénye.

2014-ben visszafelé járta a szefárdok útját, Budapestről indult és Granadába érkezett, erről szól

2015-ben megjelent lélekkalandregényeinek zárókötete Lélekhez a kulcs címmel.

2016-ban befejezte családregényét, amit A Zsolnay-kód címmel mutattak be Pécsett. Az index.hu 2018 februárjában arról írt, hogy a könyv nagy része plágium, egy kevéssé ismert angol író, Bruce Chatwin Utz című könyvének nagyjából 70%-át plagizálta. A könyv másik része, közel 300 oldal, Mattyasovszky Teréz naplójának stilizált utánközlése. Tolvaly Ferenc közleményben tagadta a plágium vádját, míg a szerző, illetve örökösei jogait képviselő irodalmi ügynökség pert fontolgat.[1]

ZarándokútjaiSzerkesztés

Szent Jakab zarándokút - El Camino – Az út című regény születésének színtere

Kailásza - Tibetben a lélek

Mekka – Boszporusz felett a híd

Lélekútjaimon megtanulom:

aki kifelé néz, álmodik, aki befelé pillant, felébred. Átélek pillanatokat, amikor legyőzöm az Időt, mert hiszem, s tapasztalom, hogy az Örökkévalóság most van!

– Tolvaly Ferenc

MűveiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

Hangos könyvekSzerkesztés

FilmekSzerkesztés

  • Otthonról hazafelé, 1989. szeptember, dokumentumfilm,
  • El Camino – Az út, Kortárs Kiadó, 2005
  • Tibetben a lélek, Kelet Kiadó, 2006
  • Boszporusz felett a híd, Kortárs Kiadó, 2007

KitüntetésekSzerkesztés

  • 1998, A Magyar Honvédség Honvédelemért Érdemrend Tiszti Keresztje, a NATO csatlakozás kommunikációs támogatásáért.
  • 2001, Kapolcs Díszpolgára,
  • 2001, Kunszentmiklós Díszpolgára,

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ádám, Kolozsi. „Angol regényt plagizált könyvében Tolvaly Ferenc”, 2018. február 14. (Hozzáférés ideje: 2018. február 14.) 
  2. Tolvaly, Ferenc. Benső végtelen (német nyelven). München: Auróra Kiadó (1978. szeptember 22.). Hozzáférés ideje: 2010. április 2. 
  3. Tolvaly Ferenc hangoskönyvei. [2010. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés