Főmenü megnyitása

Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, 1911. június 17.[1]Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus.

Tomori Viola
Balról jobbra: Bibó István, Tomori Viola, Erdei Ferenc, Id. Erdei Ferenc Makón (1940)
Balról jobbra: Bibó István, Tomori Viola, Erdei Ferenc, Id. Erdei Ferenc Makón (1940)
Született 1911. június 17.
Kolozsvár
Elhunyt 1998. március 28. (86 évesen)
Tiszaújváros
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szociológus, pszichológus, néprajzkutató
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomori Viola témájú médiaállományokat.

Falukutatóként (Dudar, Hollókő) vált híressé.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Tomori Viola MÁV kishivatalnok gyermekeként látta meg a napvilágot Kolozsvárott. A szegedi egyetemen matematika-fizika szakos hallgató volt 1929-1933-ban,[2] 1934-ben szerzett tanári oklevelet és pszichológiából doktorált Várkonyi Hildebrand Dezső Pedagógiai-Pszichológiai Intézetében (1935). Diákként tagja lett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának, (1932-1938), járták a környező falvakat, legközelebb Tápé volt (ma Szeged-Tápé), Tápé egyik ihletője lett Tomori Viola és Bálint Sándor falukutatásainak.

1937-ben a londoni Le Play Haus magyarországi faluszociológiai kutatását szervezte meg Tomori a Bakonyban, Zirc kistérségben, Dudar községben. Nemzetközi kutató tábor szállta meg a falut Tomori Viola vezetésével, a „megszállók” közt találjuk például Richard Thurnwald világhírű etnológust, Ortutay Gyula néprajztudóst, Móricz Virág írónőt. Tomori Szabó Zoltánnal[3] együtt az 1930-as évek közepén fedezte fel Hollókő falu sajátos helyzetét.

Tomori a szegedi egyetem asszisztense (mai fogalommal tanársegédje) volt 193337-ig, az 1936/37-es tanévre elnyerte a Humboldt-ösztöndíjat, s ekkor lett a fent említett Richard Thurnwald tanítványa. Az ösztöndíj lejárta után a budapesti Szociálpolitikai Intézetben dolgozott 1942-ig. A II. világháború után Székelyudvarhelyen tanított 1952-ig. Nyugdíjas éveire Erdélyben maradt.

Fő kutatási területe a néplélektan és a szociálpszichológia. Tanulmányai és cikkei Magyarországon és Romániában jelentek meg.

Férje, Váró György halála után, az 1980-as években Magyarországon élő gyermekeihez költözött, Tiszaújvárosban, Magyarországon halt meg.[4]

Kötetei (válogatás)Szerkesztés

  • A parasztság szemléletének alakulása : a parasztság szemléletének és eszméltségi fokának lélektani vizsgálata. Szeged, 1935. 127 o. (Ser. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma.)
  • Kukkó. Kolozsvár-Napoca: Dacia, Román-magyar közös kiadás, 1985. 218 o. (A könyv témája családi nevelés, neveléslélektan, gyermekpszichológia).
  • Hollókő : Egy palóc falu lélekrajza. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 70 o. ISBN 963-05-6244-8

Cikkek (válogatás)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tomori Viola fia, Váró György (a fizika tudományok doktora, DSc) szíves közlése.
  2. Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, 1967. 37. p.
  3. Cifra nyomorúság : a Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest : Cserépfalvi, 1937. 282 o.
  4. Lengyel András irodalomtörténész és muzeológus és Tomori Viola fia, Váró György szíves közlése.

ForrásokSzerkesztés

  • Csaplár Ferenc: Arcképvázlatok a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának történetéhez (Tiszatáj, 1970. 7. sz.).
  • Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 313. o. ISBN 963-05-2443-0  
  • Lengyel András: A szegedi fiatalok dudari falutanulmányozása. In: Dudar : 1937 /szerk. Lengyel András, Simon János. Budapest : Országos Közművelődési Központ, 1986. pp. 7–72. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés