Tormásliget

magyarországi község Vas vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 29.

Tormásliget község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Tormásliget
A katolikus templom a 8624-es út előtte húzódó szakaszával
A katolikus templom a 8624-es út előtte húzódó szakaszával
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterKárpáti Szabolcs Ferenc (független)[1]
Irányítószám9736
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség303 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,53 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 43″, k. h. 16° 46′ 38″47.428489°N 16.777319°E
Tormásliget (Vas vármegye)
Tormásliget
Tormásliget
Pozíció Vas vármegye térképén
Tormásliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásliget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csepregtől 6 kilométerre északkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Egyházasfalu, északkelet felől Újkér, kelet felől Iklanberény, délkelet felől Lócs, délnyugat felől pedig Csepreg. Kevés híja van annak, hogy nem határos nyugat felől még Szakonnyal is.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a legegyszerűbben a 84-es főút felől érhető el, újkéri letéréssel, a 8624-es úton, ugyanez az út köti össze Csepreggel is. Lócs felől a 8644-es út vezet a községbe.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Tormásliget megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 8624-es út vasúti keresztezése mellett, annak északi oldalán.

Története

szerkesztés

A mai község területe a 16. században a Nádasdy család birtoka volt, akik majorságot alakítottak ki itt. A Nádasdy-összeesküvést követően az elkobzott birtokot a Draskovich család szerezte meg. 1731-ben Zinzendorf Joachimné lett a birtokosa, majd lánya 1775-ben gróf Jankovich Antalnak adta el. A továbbiakban is csak majorként tartották számon, ahol csak a juhász és az erdőőr családja élt. 1850-ben két majorsági lakóépület állt itt, melyben 31 személy lakott. A 19. század második felébe a Markovich, majd a Bauer család birtoka volt, akik az 1860-as években mintagazdaságot alapítottak a környéken és a major ennek központja lett. A településenek a Bauer család jóvoltából vasúti megállója és iskolája is lett. 1883-ban Bauer Ferenc kétszintes kastélyt épített itt. A település a későbbiekben is Csepreg város külterületi lakott része maradt. 1993-ban lakossága a városból való kiválás mellett döntött, azóta önálló község.

2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1993–1994: Bugovits István (független)[4]
  • 1994–1998: Bugovics István (független)[5]
  • 1998–2002: Mester Árpád (független)[6]
  • 2002–2006: Mester Árpád Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Mester Árpád Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Mester Árpád Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Mester Árpád Ferenc (független)[10]
  • 2019–2024: Mester Árpád (független)[11]
  • 2024– : Kárpáti Szabolcs Ferenc (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
317
305
302
282
275
283
303
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 1,6% németnek, 1% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% horvátnak, 0,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,9%, református 0,3%, evangélikus 1,9%, felekezet nélküli 1,6% (16,2% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A Bauer-kastély 1883-ban épült, a többszöri átalakítások után teljesen elveszítette eredeti formáját, csak néhány díszítése maradt meg.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a kastély kápolnája volt. 1996-ban bővítették.
  1. a b Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Simon Erzsébet: „Jobb, hogy a magunk urai vagyunk” – Beszélgetés Bugovits Istvánnal, Tormásliget község polgármesterével (magyar nyelven) (html). Vas Néoe, 1997. november 1. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. Tormásliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
  12. Tormásliget Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormásliget témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés