Tornaszentjakab

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Tornaszentjakab község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Tornaszentjakab
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterKondásné Galkó Mónika (független)[1]
Irányítószám3769
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség210 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség7,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,22 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájTornai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″
Tornaszentjakab (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tornaszentjakab
Tornaszentjakab
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentjakab témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Északi-középhegység északi peremén, a szlovák határ mentén helyezkedik el, a Gömör-Tornai karszt területén. Tornanádaskától 10, Miskolctól 80 kilométerre található.

A község közúton a 2614-es úton érhető el, amelyből itt (a település közigazgatási határvonalán) ágazik ki a zsáktelepülésnek számító Debrétére vezető 26 122-es út.

Autóbusszal a Volánbusz által üzemeltetett 4136-os járattal közelíthető meg.

Nevének eredete

szerkesztés

Temploma védőszentjéről, Szent Jakabról kapta nevét, a Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.

Története

szerkesztés

Szentjakab (S. Jacobus) nevét 1273-ban említették először az oklevelek Zenth Jacab alakban írva. A település Thekus fiainak vásárolt birtoka volt. 1273-ban IV. László király a Thekus fiainak visszaadta a birtokot, melyet apja V. István király vett el tőlük. 1317-1319-ben az egri püspök dézsmáját átadta a káptalannak. 1332-ben már említették Szent Jakabról elnevezett egyházát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Pásztor József (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Pásztor József (FKgP)[5]
  • 1998–2002: Dr. Simkó László (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Simkó László (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Simkó László (független)[8]
  • 2010–2014: Kondásné Galkó Mónika (független)[9]
  • 2014–2019: Kondásné Galkó Mónika (független)[10]
  • 2019-től: Kondásné Galkó Mónika (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
198
200
213
215
198
210
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 7% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73%, református 12,5%, görögkatolikus 6,5%, felekezeten kívüli 5% (3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% szlováknak, 3% cigánynak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 6,6% református, 2,5% görög katolikus, 4% felekezeten kívüli (48% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  •  
    A római katolikus templom kapuzata
    Római katolikus templom: A feltehetően 12. századi eredetű kis romanikus templomhoz (mint Vizsolyban) nyugatról gótikus hajót toldottak. A romanikus hajó déli falán három magas résablak és szőlőindás oszloppárokkal közrefogott félköríves záródású kapuzat. A gótikus hajó déli oldalán az egykori bejárat és gótikus ablakok maradványai. Keleti falában a szentélytől kétoldalt egy-egy ablak, utóbbi a későbbi sekrestyében látható.

Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az ekkor még református kézben lévő templom javításra szorult, de belsejében még látszottak a falfestmények. A század közepén vették vissza a katolikusok, akik helyreállították. A hajót a körítőfalakhoz épített falpilléreken nyugvó boltozatokkal fedték le, s a nyugati homlokzat elé tornyot építettek.

Az 1834. évi földrengés után 1875-1876-ban a megrongálódott boltozatot és az apszis falát megújították.

  • Református templom
  • Népi lakóházak
  1. a b Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Tornaszentjakab Helységnévtár
  13. Tornaszentjakab Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés