Torontál vármegye

Történelmi magyarországi vármegye

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották. Északról Csongrád vármegye, Csanád vármegye és Arad vármegye, keletről Temes vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Szerém vármegye és Bács-Bodrog vármegye határolta. Központja Aracs, majd Nagybecskerek volt.

Torontál vármegye
Torontál vármegye címere
Torontál vármegye címere

Egyéb nevei Torontálország
Fennállás 14.század–1949
Ország Magyar Királyság
Központ
Főbb települések Aracs
Nagybecskerek
Nagyszentmiklós
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 32% szerbek
26% németek
20% magyarok
14% románok
Vallás katolikusok, Ortodox kereszténység, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület10 042 km²
Térkép
Torontál vármegye térképe
Torontál vármegye térképe
Torontál vármegye domborzati térképe
Torontál vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontál vármegye témájú médiaállományokat.

Hajdani népies elnevezése Torontálország.[1]

Földrajz szerkesztés

A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott. Kelet–nyugati irányba ereszkedett alá a síkság, tengerszint feletti magassága pedig mindenhol lecsökkent 100 m alá. Csak a Berzava folyótól délre található Delibláti-homokpuszta volt 100 méternél magasabban. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Tisza, a Maros, a Béga, a Temes, a Berzava is öntözte a vármegyét. Éghajlata teljesen alföldi, délen nagyon forró.

Történelem szerkesztés

Torontál vármegye a 14. század elején alakult, Aracs központtal, modern kori területének körülbelül a középső harmadán. A vármegye első okirati említése 1326. június 10-én történt.[2] 1552-től az Oszmán Birodalom, ezen belül a Temesvári Tartomány része a pozsareváci békekötésig, 1718-ig. Ekkor a Habsburg Birodalom kebelezte be, a későbbi vármegyét a Temesi Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá, a Bánság polgárosult nyugati részén alakult meg Nagybecskerek székhellyel. Az aldunai középkori Keve vármegye ezután is katonai igazgatás alatt maradt, Pancsova székhellyel itt alakult meg a Németbánsági ezred, majd ennek keleti felén 1845-ben a Szerbbánsági ezred. 18481849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 18491860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság Habsburg- tartomány része volt. Az 1860-ban visszakerült a Magyar Királysághoz. A Határőrvidék közigazgatási átszervezésekor, 1873-ban a vármegye kapta a temeskubini járás (későbbi Kevevári járás) kivételével a Németbánsági ezred területét, valamint a Szerbbánsági ezredből az alibunári járást. 1876-ban a vármegyébe olvadt a nagykikindai kerület. 1881-ben Újszegedet Szegedhez (Csongrád vármegye), 1892-ben Székelykeve községet Temeshez csatolták. 1918-ban francia ütközőzóna a szerb és a román hadsereg között.

1920-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A trianoni békeszerződés a vármegyét felosztotta Magyarország, Románia és az új délszláv állam között, a vármegye 1910-es 10016 km²-es területéből Romániáé lett 2497 km², a szerb-horvát szlovén királyságé 7261 km². Az el nem csatolt 258 km²-es töredékmegye székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés vármegye és Csongrád vármegye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád-Csanád vármegyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes vármegyéhez tartozik.

Lakosság szerkesztés

1910-ben a vármegyének 615 151 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás szerkesztés

 
Torontál vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:

Főispánjai 1780-tól szerkesztés

  • 1780. október 4. – 1783: Győry Ferenc, radványi, gróf
  • 1783. június 3. – 1785: Batthyány Nepomuk János, németújvári gróf (A forrásban nemesi előneve: éleskői.)[3]
  • 1785. június 14. – 1790: Bachó János, dezséri (kerületi biztos)
  • 1790. január – 1792: Batthyány Nepomuk János, németújvári, gróf
  • 1792 – 1802: Balogh Péter, ócsai
  • 1802 – 1807. szeptember 2. (haláláig): Gyürky István(wd), losonczi
  • 1807 – 1809: Hertelendy József, hertelendi és vindornyalaki (megbízva ideiglenesen a vármegye kormányzásával)
  • 1809 – 1812. január 10. (haláláig): Lovász Zsigmond, ötvenesi
  • 1812 – 1819 (haláláig): Lányi József, kisszántói
  • 1820. március 21. (beiktatás) – 1835. április 28. (haláláig): Ghyczy József, giczi, assa- és ablanczkürthi (1825. augusztus 8-ig helyettes, azután valóságos)
  • 1835 – 1845: Hertelendy Ignác, hertelendi és vindornyalaki (1839. május 13-ig helyettes, azután valóságos)
  • 1845. augusztus 11. (óvás után beiktatás) – 1848: Gyertyánffy Dávid, dobdai (főispáni adminisztrátor, helyettes)
  • 1848. május 30. (beiktatás) – 1849: Karátsonyi László, beodrai
  • 1849. május 7. (kinevezés) – (1849. november 18. Szerb Vajdaság és Temesi Bánság létrejöttéig, vármegyei közigazgatás megszűnéséig): Hertelendy Miksa, hertelendi és vindornyalaki, kormánybiztos

[A Bach-rendszer bukásával I. Ferenc József 1860. december 27: a területet visszacsatolta Magyarországhoz, 1861 januárjában a vármegyéket 1848-as határaikkal visszaállították.][4]

  • 1861. január – 1861. október 24. Karátsonyi László, beodrai
  • [1861 – 1864: Palik-Ucsevny Péter, furluki, kormánybiztos, főispáni helytartó]
  • [1864 – 1865: Petrović István kormánybiztos, főispáni helytartó][5]
  • 1867 – 1869. július 24. (haláláig): Karátsonyi László, beodrai
  • 1869 – 1870: Torontál vármegyének nem volt főispánja[6]
  • 1871. május 16.(megyegyűlési bejelentés) – 1873. október 24. Rónay Móric, zombori
  • 1874. február 23. (beiktatás) – 1891. augusztus 31. (haláláig) Hertelendy József(wd), hertelendi és vindornyalaki
  • 1891. november 28. (beiktatás) – 1902. február 16. (lemondás utáni felmentés) Rónay Jenő, zombori
  • 1902. április 6. (kinevezés) – 1902. november 27. (betegség miatt felmentés) Bethlen Miklós bethleni, gróf
  • 1902. december 22. (beiktatás) – 1906 (lemondás): Dellimanics Lajos dr.
  • 1906. június 16. (beiktatás) – 1910. február 8. (felmentés): Botka Béla, kislapási
  • 1910. március 7. (beiktatás) – 1917: Dellimanics Lajos dr.
  • 1917 – 1918 első fele: Steuer György
  • 1918 második fele – 1918. november 3.: Botka Béla, kislapási

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés