Torontáloroszi (avagy Kisorosz, szerbül Руско Село / Rusko Selo, németül Ruskodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben.

Torontáloroszi
(Руско Село / Rusko Selo)
A római katolikus templom tornya
A római katolikus templom tornya
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségNagykikinda
Rang falu
Polgármester Kabók Imre
Irányítószám 23314
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség2813 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság71 m
Terület29,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torontáloroszi (Szerbia)
Torontáloroszi
Torontáloroszi
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 28″, k. h. 20° 34′ 11″
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáloroszi
témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykikinda délkeleti szomszédjában, Torontáltószeg és Magyarcsernye közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Torontáloroszi nevét a középkorban Oroszi néven említették az oklevelek.

Neve már szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékekben is, ekkor már plébániája is volt.

A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi kincstári összeírásban, Horoschin néven, a becskerekei kerülethez tartozott, tíz lakott házat találtak itt. A Mercy-féle térképen Mally Oroszin néven, a lakatlan helyek között tartották számon. Később a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bérelte.

1767-ben németeket telepítettek ide, majd 1776-ban Szeged vidéki magyarok is letelepedtek itt. A kincstári birtokok elárverezésekor Stefanovics Bazil vette meg, tőle Vidákovics császári kapitány vásárolta meg.

1838-ban Mácsai Csernovics Pál, utána báró Sina Simon birtoka lett, akitől gróf Zichy Ágost gyermekei, Mária, Fedora és Anasztázia örökölték.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4294 4341 4143 3830 3657 3510 3328[2] 2813[1]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1880 56,49
Magyarok 1181 35,48
Jugoszlávok 55 1,65
Cigányok 48 1,44
Montenegróiak 43 1,29
Horvátok 18 0,54
Ukránok 12 0,36
Románok 8 0,24
Macedónok 3 0,09
Szlovákok 2 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1802-ben épült, majd 1832-ben megnagyobbították
  • Görögkeleti temploma - 1797-ben épült

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés