Torzsa

település Szerbiában, a Vajdaságban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. február 21.

Torzsa (szerbül Савино Селo / Savino Selo, németül Torschau) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.

Torzsa (Савино Село / Savino Selo)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségVerbász
Rangfalu
Irányítószám21467
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség2957 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
Terület61,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 30′, k. h. 19° 31′45.500000°N 19.516667°EKoordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 19° 31′45.500000°N 19.516667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Torzsa témájú médiaállományokat.

Verbásztól 12 km-re délnyugatra, Kúlától 10 km-re délre fekszik.

Története

szerkesztés

Nevét 1455-ben említette először oklevél Thorzateleke néven, mint a Sulyok testvérek birtokát.

1522-ben, Bács vármegye dézsmalajstromában Tharcsa néven említették, 29 adózóval. 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében 10 adózó házzal, de idővel elpusztult és az 1700. évi Olber-féle összeírás csak pusztának írta, és a török időkben az érseknek még adózott.

1768-ban a kamarai térképen Torzsa területéből 1312 hold Deszpotszentivánhoz tartozott, mely e falu határának északkeleti részét alkotta. Ezalatt feküdt Szentpéterpuszta egy régi templommal. E két pusztától nyugatra volt Taranyapuszta. Deszpotszentiván 1772. évi úrbéri rendezésekor Torzsa pusztát a falu határához csatolták. A pusztából azonban nemsokára ismét önálló helység lett.

1784-ben a kincstár deszpot-szent-iváni három említett pusztát a falutól elkülönítette, és németeket telepített ide, ezután a pusztára épült új helységet eddigi nevéről Torzsa névre változtatták. Az ide telepítettek "Reich"-ból jött evangélikus és református németek voltak és 1794. november 1-ig, vagyis tíz évi teljes adómentességet kaptak és számukra ezenkívül 250 lakóházat is építettek. A nagy számban érkező betelepülőket 1784. nyarán nem tudták mind elhelyezni ezért egy télen át a szomszédos falvak lakóinál voltak elszállásolva családonként 1-1 1/2 krajcár napi díjért.

1785-ben az evangélikusok már egyházilag is szervezkedtek. Deszpotszentivánt 1785-ben már újra rendezték úrbérileg, és Torzsa pusztának egy része is övé maradt, az 1826. évi kamarai kimutatás szerint. Úrbáriuma az új Torzsa falunak csak 1802. október 21-ike óta van.

1828-ban Torzsán 330 házban 704 lakos élt. Ebből 211 gazda, 119 házas és 27 házatlan zsellér, 38 iparos volt.

Az iparos céhek, kovácsok, lakatosok, kerékgyártók, kádárok és a többi iparosok 1816-ban kaptak szabadalmat.

A település pecsétjén csoroszla, szántóvas, három kalász, sarló, kasza van egy sorban; alattuk szőlőtő, kapa és metszőkés. "Sigil R. C. Poss. Torzsa. 1819." felirattal.

1910-ben 3883 lakosából 495 magyar, 2949 német, 205 szlovák volt. Ebből 377 római katolikus, 1412 református, 1847 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

Torzsa a második világháború végéig német többségű település volt, ekkor azonban a jugoszláv hatóság kollektív bűnösség vádjával deportálta őket, s helyükre szerbeket és montenegróiakat telepített. A németek felerészben református, felerészben pedig evangélikus vallásúak voltak. A református templomot a kitelepítésük után lerombolták, az evangélikus templom viszont ma is áll, igen elhagyatott állapotban. A magyarok római katolikus vallásúak, csak egy kisebb imaházuk van.

A falu határában állt egykor Taranya, mára már elpusztult település is.

Taranya faluról kevés adat maradt fenn. Neve 1414-ben a Taranyai család nevében, 1431-ben pedig a Vajda család előnevében bukkant fel.

Népesség

szerkesztés
 
Az evangélikus és a református templom a falu virágkorában
 
Az evangélikus templom ma

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4848 4437 4905 3856 3575 3592 3331[2] 2957[1]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Montenegróiak 1280 38,19
Szerbek 1211 36,13
Szlovákok 166 4,95
Magyarok 161 4,80
Horvátok 106 3,16
Ruszinok 74 2,20
Ukránok 65 1,93
Jugoszlávok 50 1,49
Muzulmánok 39 1,16
Macedónok 13 0,38
Cigányok 8 0,23
Bosnyákok 8 0,23
Németek 7 0,20
Szlovének 5 0,14
Bunyevácok 4 0,11
Egyéb/Ismeretlen[3]

Neves torzsaiak

szerkesztés
  • Itt született 1889. december 6-án Fröhlich Pál fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
  • Itt született 1901. február 6-án Ordass Lajos mártírsorsú magyar evangélikus püspök
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye I. Bács-Bodrog vármegye községei, Torzsa 170–171. oldal [1]