Trapezusz

ókori város Árkádiában

Trapezusz (ógörög: Τραπεζοῦς) más néven Trapezuntosz (ógörög: Τραπεζοῦντος) ősi város Árkádiában, Parrhasia tartományban, az Alfeiosz folyó bal partján.

Trapezusz
Wordsworth Christopher The Alphëus, with Karitena and Trapezus (’Az Alfeiosz Karitenával és Trapezusszal’) című 1882-es metszete[1]
Wordsworth Christopher The Alphëus, with Karitena and Trapezus (’Az Alfeiosz Karitenával és Trapezusszal’) című 1882-es metszete[1]

Ország Görögország
Elhelyezkedése
Trapezusz (Görögország)
Trapezusz
Trapezusz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 26′ 55″, k. h. 22° 04′ 21″Koordináták: é. sz. 37° 26′ 55″, k. h. 22° 04′ 21″

Az egyik legenda szerint nevét alapítójáról, Lükaón árkádiai király Trapezeosz nevű fiáról kapta. Mások szerint azért kapta ezt a nevet, mert Zeusz itt borította fel azt az asztalt (τράπεζα (trapeza) jelentése magyarul: asztal), amelyen Lükaón emberhúst kínált neki.[2]

Ez a város lett Hippotosz király székhelye miután Tegeából Trapezuszba költözött. De Megalopolisz alapításakor, i. e. 371-ben Trapezusz lakói[3] nem voltak hajlandók az új fővárosba költözni. Az árkádiaiak haragjától tartva[4] elhagyták a Peloponnészoszt. Kis-Ázsiába menekültek, ahol rokon népként fogadták őket, és a Pontus Euxeinus (Fekete-tenger) partján alapítottak várost amelyet szülővárosukról Trapezusznak (a mai Trabzon) neveztek el.[5]

Mikor Pauszaniasz felkereste a régi, árkádiai várost, már csak romokat talált. Néhány istenszobrát Megalopoliszba vitték, ahol Pauszaniasz is látta őket.

Régészeti lelőhelye a modern Mavria és Küparisszia közelében található, Gortüna járásban. Eddig az egykori városfal egy részét tárták fel.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Christopher Wordsworth: Greece Pictorial, Descriptive, & Historical, and a History of the Characteristics of Greek Art, London, John Murray, 1882.
  2. Gaves I/200. oldal. Nála Trapézosz.
  3. Más forrás szerint az egész tartomány.
  4. Egyes források ezzel kapcsolatosan mészárlásokat is említenek.
  5. Kaiszareiai Euszebiosz szerint i. e. 756-ban milétoszi kereskedők alapították.