Trencsénmakó

község Szlovákiában

Trencsénmakó (szlovákul Makov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Trencsénmakó (Makov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1720
PolgármesterMartin Pavlík
Irányítószám023 56
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség1710 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület46,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 14″, k. h. 18° 28′ 47″49.370556°N 18.479722°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 14″, k. h. 18° 28′ 47″49.370556°N 18.479722°E
Trencsénmakó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénmakó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybiccsétől 18 km-re északra a Kiszuca partján fekszik.

Története

szerkesztés

A falu a német jog alapján keletkezett a Thurzó család nagybiccsei uradalmának területén Hegyeshely határában a 17. és 18. század fordulóján. 1720-ban „Viszoka-Makov” néven említik először az adóösszeírásban, mely szerint 44 adózója volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak. 1796-tól a csernei plébániához tartozott, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült. A település nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő kis telepekből állt, ezért lakói szinte csak az istentiszteleteken éltek közösségi életet. 1828-ban 207 házában 1981 lakos élt. Trencsénmakó csak 1895-ben lett önálló község, első bírója Matter Rudolf volt. 1900 és 1910 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint „Javornik-Cserne, vagy Makov, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt szanaszét a megyének majd legmagasabb vidékén fekszik Morvaország szélén. Ut. post. Zsolna. Határa felette sovány, csak zabot és burgonyát terem. Itt ered a Kiszucza folyó, mellyen faszerszámokat szoktak leszállitani talpakon. Lakja 2600 r. kath., kik igen szegények, s mint drótosok Német-, Magyar-, Oroszországokba szétjárnak. Kath. paroch. templom. Herczeg Eszterházy bicsei uradalmához tartozik”.[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után sokan jártak át Csehországba, főként Ostrava üzemeiben dolgoztak. Mások zsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak. A 20. század második felében a falu fejlődése fellendült, melyben nagy szerepet kapott turizmus.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 2301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1932 lakosából 1895 szlovák volt.

2011-ben 1815 lakosából 1726 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. Belső berendezése a 19. század végén készült.
  • A Cserne felé vezető út mellett a Vavrincov nevű településrészen kis utikápolna áll, mely a helyiek szerint több mint 140 éves, pontos építési ideje nem ismert. Fülkéjében Szűz Mária szobra látható.
  • Lovászi nevű településrészén egy 100 évnél idősebb kápolna áll, melyet egy Prda nevű földbirtokos a helyi lakosokkal együtt épített.

Külső hivatkozások

szerkesztés