Trencsénmakó

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. június 29.

Trencsénmakó (szlovákul Makov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Trencsénmakó (Makov)
Trencsénmakó zászlaja
Trencsénmakó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1720
PolgármesterMartin Pavlík
Irányítószám023 56
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség1662 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület46,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 14″, k. h. 18° 28′ 47″49.370556°N 18.479722°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 14″, k. h. 18° 28′ 47″49.370556°N 18.479722°E
Trencsénmakó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénmakó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagybiccsétől 18 km-re északra, a Kiszuca partján fekszik.

Története

szerkesztés

A falu a német jog alapján keletkezett a Thurzó család nagybiccsei uradalmának területén, Hegyeshely határában a 17. és 18. század fordulóján. 1720-ban „Viszoka-Makov” néven említik először az adóösszeírásban, mely szerint 44 adózója volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak. 1796-tól a csernei plébániához tartozott, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült. A település nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő kis telepekből állt, ezért lakói szinte csak az istentiszteleteken éltek közösségi életet. 1828-ban 207 házában 1981 lakos élt.

Fényes Elek szerint „Javornik-Cserne, vagy Makov, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt szanaszét a megyének majd legmagasabb vidékén fekszik Morvaország szélén. Ut. post. Zsolna. Határa felette sovány, csak zabot és burgonyát terem. Itt ered a Kiszucza folyó, mellyen faszerszámokat szoktak leszállitani talpakon. Lakja 2600 r. kath., kik igen szegények, s mint drótosok Német-, Magyar-, Oroszországokba szétjárnak. Kath. paroch. templom. Herczeg Eszterházy bicsei uradalmához tartozik”.[2]

Trencsénmakó csak 1895-ben lett önálló község, első bírója Matter Rudolf volt. 1900 és 1910 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

A háború után sokan jártak át Csehországba, főként Ostrava üzemeiben dolgoztak. Mások zsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak. A 20. század második felében a falu fejlődése fellendült, melyben nagy szerepet kapott a turizmus.

Népessége

szerkesztés
Népességi statisztikák (10 év)[3]
Év:1994.2004.2014.2024.
Emberek száma:1974190517691662
Eltérés: -3,49 % -7,13 % -6,04 %
Népességi statisztikák[3]
Év:2023.2024.
Emberek száma:16781662
Eltérés:-0,95 %

1910-ben 2301, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1932 lakosából 1895 szlovák volt.

2011-ben 1815 lakosából 1726 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. Belső berendezése a 19. század végén készült.
  • A Cserne felé vezető út mellett a Vavrincov nevű településrészen kis utikápolna áll, mely a helyiek szerint több mint 140 éves, pontos építési ideje nem ismert. Fülkéjében Szűz Mária szobra látható.
  • Lovászi nevű településrészén egy 100 évnél idősebb kápolna áll, melyet egy Prda nevű földbirtokos a helyi lakosokkal együtt épített.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Külső hivatkozások

szerkesztés