Trencsénmakó (szlovákul Makov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 1815 lakosából 1726 szlovák volt.

Trencsénmakó (Makov)
Makov (okres Čadca) - hlavná cesta.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rang község
Első írásos említés 1720
Polgármester Martin Pavlík
Irányítószám 023 56
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám CA
Népesség
Teljes népesség1720 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület46,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trencsénmakó (Szlovákia)
Trencsénmakó
Trencsénmakó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 15″, k. h. 18° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 15″, k. h. 18° 28′ 45″
Trencsénmakó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénmakó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nagybiccsétől 18 km-re északra a Kiszuca partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a német jog alapján keletkezett a Thurzó család nagybiccsei uradalmának területén Hegyeshely határában a 17. és 18. század fordulóján. 1720-ban „Viszoka-Makov” néven említik először az adóösszeírásban, mely szerint 44 adózója volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak. 1796-tól a csernei plébániához tartozott, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült. A település nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő kis telepekből állt, ezért lakói szinte csak az istentiszteleteken éltek közösségi életet. 1828-ban 207 házában 1981 lakos élt. Trencsénmakó csak 1895-ben lett önálló község, első bírója Matter Rudolf volt. 1900 és 1910 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint „Javornik-Cserne, vagy Makov, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt szanaszét a megyének majd legmagasabb vidékén fekszik Morvaország szélén. Ut. post. Zsolna. Határa felette sovány, csak zabot és burgonyát terem. Itt ered a Kiszucza folyó, mellyen faszerszámokat szoktak leszállitani talpakon. Lakja 2600 r. kath., kik igen szegények, s mint drótosok Német-, Magyar-, Oroszországokba szétjárnak. Kath. paroch. templom. Herczeg Eszterházy bicsei uradalmához tartozik”.[2]

1910-ben 2301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. A háború után sokan jártak át Csehországba, főként Ostrava üzemeiben dolgoztak. Mások zsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak. A 20. század második felében a falu fejlődése fellendült, melyben nagy szerepet kapott turizmus.

2001-ben 1932 lakosából 1895 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. Belső berendezése a 19. század végén készült.
  • A Cserne felé vezető út mellett a Vavrincov nevű településrészen kis utikápolna áll, mely a helyiek szerint több mint 140 éves, pontos építési ideje nem ismert. Fülkéjében Szűz Mária szobra látható.
  • Lovászi nevű településrészén egy 100 évnél idősebb kápolna áll, melyet egy Prda nevű földbirtokos a helyi lakosokkal együtt épített.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés