Trencsénrákó
Trencsénrákó (szlovákul Raková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
| Trencsénrákó (Raková) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1658 | ||
| Polgármester | Anton Heglas | ||
| Irányítószám | 023 51 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5630 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 41,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″ | |||
| Trencsénrákó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénrákó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Csacától 4 km-re északnyugatra, a Kiszuca völgyének felső szakaszán, a Kiszuca partján, a cseh határ mellett fekszik. A községen a Kiszucán kívül még a Rakovka és Trsteniarka-patak is átfolyik. Határa erősen hegyes, a tengerszint feletti magasság 415 és 1067 m között váltakozik. Határrészei a következők: Pod Bukovinou, Prílohy, U Halušky, U Hura, U Kajánka, U Krištofa, U Kuči, U Maslíka, U Matúška, U Mačiska, U Podmoly, U Sidora, U Skákaly, U Surovky, U Tutky, U Urbana, U Vražla, U Vrobľa, U Špora, Za Sihlami, Fojstvo I., Fojstvo II., U Baloňa, U Drozda, U Gala, U Kukoľa, U Matysa, U Miča, U Moravčíka, U Turiaka, U Zemana, Bednárka, Bzdivonka, Dlhá, Kohútové, Kopčisko, Korcháň, Kubriková, Kuchriská, Kukoľanka, Kurajka, Kykuľa, Mičkové, Petrová, Pod Jedľou, Pod Poľanou, Postaľka, Preľáč, Starelina, Stodolčiská, Strýkova, Trstená I., Trstená II., U Blažička, U Furmanika, U Križka, U Rafaji, U Repčaka, U Sihelníka, U Smrečka, U Sogľa, U Školníka, U Škrabáka, U Špaldoni, Za Groň, Zahrbík, Zavaleniská és Ďadiková.
Története szerkesztés
A települést a 17. század első felében a budatini és sztrecsényi uradalom területén fekvő irtványföldön pásztornépek betelepítésével alapították. 1658-ban „Rakova” alakban említik először. 1720-ban uradalmi major állt a helyén. A község első pecsétje 1776-ból származik. 1784-ben 325 házában 2159 lakos élt. Lakóinak nagy többsége római katolikus volt, akik 1788-ig Csacára jártak istentiszteletre. 1789-ben a község kis fatemplomot épített, mely a régi fatemplom helyén épült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOVA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csaczához nem meszsze, Kisucza vize mellett, határjában legelője, fája van; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 386 háza és 2916 lakosa volt, akik főként állattartással, halászattal, méhészettel, faárukészítéssel és drótozással, az asszonyok vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rakova, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához északra 1 órányira. Számlál 2123 kath., 18 zsidó lak. Fája, legelője bőven van; de földje igen sovány: levegője hideg és egészséges. Kath. paroch. templom. F. u. hg Eszterházy.”[3]
Az új kőtemplom építése 1870 és 1874 között tartott. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 3376, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4939 lakosából 4885 szlovák volt.
2011-ben 5293 lakosából 5030 szlovák volt.
2021-ben 5630 lakosából (+1) cigány, 2 (+3) ruszin, 5538 (+8) szlovák, 42 (+6) egyéb és 48 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1822. április 17-én Ján Palárik szlovák drámaíró, római katolikus plébános.
Nevezetességei szerkesztés
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1874-ben épült neogótikus stílusban. Oltárképe 1879-ben készült.
- A plébánia épülete a 19. század elején készült el egy korábbi barokk épület helyén.
- Korcháň nevű településrészén 1991-ben Szent Cirill és Metód tiszteletére új templomot építettek.
- Blažička nevű részén álló kápolnája 2002-ben épült.
- Matúška nevű részén is áll egy kápolna.
- Nepomuki Szent János szobra 1832-ben készült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
