Pereszkefélék

A pereszkefélék (Tricholomataceae) az Agaricomycetes osztályának és a kalaposgombák (Agaricales) rendjének egyik családja mintegy 120 nemzetséggel. A család névadó nemzetsége a valódi pereszke (Tricholoma).

Pereszkefélék
Szappanszagú pereszke (Tricholoma saponaceum)
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Alosztály: Agaricomycetidae Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Tricholomataceae
Típusnemzetség
Valódi pereszke (Tricholoma)'' Fr., 1857
Nemzetségek
szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pereszkefélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pereszkefélék témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük

Magyarországon gyakori nemzetségeik:

• Calocybe
• tölcsérgomba (Clitocybe)
• fülőke (Collybia)
• tölcsérpereszke (Lepista)
• álpereszke (Lyophyllum)
• lágypereszke (Melanoleuca)
• élősdigomba (Nyctalis spp.)
• békagomba (Omphalina)
• dücskőgomba (Panellus)
• áltölcsérgomba (Pseudoclitocybe)
• valódi pereszke (Tricholoma)

Előfordul még:

• barna csoportospereszke (Lyophyllum fumosum)
• laskapereszke (Hypsizygus ulmarius)

Megjelenésük, felépítésük

Többnyire nagy vagy közepes termetű, kalapos gombák. Húsuk vastag, rostos, lisztszagú.

Kalapjuk fiatalon domború, majd ellaposodik. A kalap felülete lehet csupasz, pikkelyes, gyapjas vagy szálas. Lemezeik a tönk előtt ívesen felkanyarodnak, és gyakran egy kis foggal nőnek a tönkhöz — ez az úgynevezett „pereszkefog”.

Tönkjük általában egyenletesen vastag, tömör, szálas, rostos; nincs se gallérja, se bocskora.

Tojásdad bazidiospóráik felülete sima.

Életmódjuk, élőhelyük

Vannak korhadéklakó fajok, de legtöbbjük különböző (lomb-, illetve tűlevelű) fákkal él mikorrhiza gyökérkapcsolatban.

Felhasználásuk

A legtöbb faj nem mérgező, de étkezésre alkalmatlan.

Jó ízű, ehető fajok:

• fenyő-pereszke (Tricholoma terreum),
• lila pereszke (Lepista nuda),
• májusi pereszke (Calocybe gambosa);

mérgező:

• párducpereszke (Tricholoma pardinum).

Nemzetségeik a Magyarországon ismertebb fajokkal

májusi pereszke

sereges tölcsérgomba

Szürke tölcsérgomba

Zöld ánizsgomba

Laskapereszke

Lila pereszke

Rozsdasárga tölcsérpereszke

• Aeruginospora
• Amparoina
• Ampulloclitocybe
• Arrhenia
• Arthrosporella
• Asproinocybe
• Asterophora
• Austroclitocybe
• Austroomphaliaster
• Caesposus
• Callistodermatium
• Callistosporium
• Calocybe
  • hússzínű pereszke (Calocybe carnea) (Bull.:Fr.)Donk
  • ibolyás pereszke (Calocybe ionides) (Bull.:Fr.)Donk
  • májusi pereszke (Calocybe gambosa) (Fr.)Donk
• Calyptella
• Camarophyllopsis
• Campanophyllum
• Cantharellopsis
• Cantharellula
• Cantharocybe
• Catathelasma
• Catatrama
• Caulorhiza
• Cellypha
• Cheimonophyllum
• Chromosera
• Chrysomphalina
• Clavicybe
• Clavomphalia
• tölcsérgomba (Clitocybe)
  • óriás tölcsérgomba (Clitocybe geotropa) (Bull.:Fr.)Quél.
  • sereges tölcsérgomba (Clitocybe gibba)
  • szürke tölcsérgomba (Clitocybe nebularis) (Batsch:Fr.)Kummer
  • zöld ánizsgomba (Clitocybe odora) (Bull.:Fr.)Kummer
• Clitocybula
• fülőke (Collybia)
  • árvégű fülőke (Collybia fusipes) (Bull.:Fr.)Quél.
  • borzas tönkű fülőke (Collybia hariolorum) (DC.:Fr.)Quél.
  • bunkós lábú fülőke (Collybia butyracea)
  • csavart tönkű fülőke (Collybia distorta) (Fr.)Quél.
  • foltos fülőke (Collybia maculata) (Alb.& Schw.:Fr.)Kumm.
  • gyapjas lábú fülőke (Collybia peronata) (Bolt.:Fr.)Singer
  • pelyhes tönkű fülőke (Collybia confluens) (Pers.:Fr.)Kummer
  • rozsdásszárú fülőke (Collybia dryophila) (Bull.:Fr.)Kummer
  • vöröses fülőke (Collybia succinea) (Fr.)Quél.
  • Collybia hybrida (Kuehn.& Romagn.)Svrc.& Kubic.
  • Collybia marasmioides (Britz.)Brsky.& Stangl
• Conchomyces
• Connopus
• Crinipellis
• Cynema
• Cyphellocalathus
• Cystodermella
• Decapitatus
• Delicatula
• Dendrocollybia
• Dennisiomyces
• Dermoloma
• Fayodia
• Flabellimycena
• Floccularia
• Gamundia
• Gymnopus
• Gyroflexus
• Haasiella
• Hemimycena
• Humidicutis
• Hydropus
• Hygroaster
• Hygrocybe
• Hygrophorus
• Hypsizygus
  • laskapereszke (Hypsizygus ulmarius)
• Infundibulicybe
• Lactocollybia
• Lampteromyces
• Lepista
  • halványlila pereszke (Lepista glaucocana)
  • illatos pereszke (Lepista irina) (Fr.)Bigelow
  • lila pereszke (Lepista nuda) (Bull.:Fr.)Cke.
  • lilatönkű pereszke (Lepista personata) (Fr.:Fr.)Cke.
  • márványos pereszke (Lepista panaeola) (Fr.)P.Karst.
  • szürkéslila pereszke (Lepista sordida) (Schum.:Fr.)Sing.
• Leucoinocybe
• Leucopaxillus
• Leucopholiota
• Lichenomphalia
• Lulesia
• Lyophyllopsis
• álpereszke (Lyophyllum)
  • barna csoportospereszke (Lyophyllum fumosum) (Pers.:Fr.)K. et R. ex Orton
  • sötét csoportospereszke (Lyophyllum decastes)
  • fehércsokros pereszke (Lyophyllum connatum)
  • foltosodó pereszke (Lyophyllum semitale)
  • füstszürke pereszke (Lyophyllum immundum)
  • gesztenyebarna csoportospereszke (Lyophyllum loricatum)
  • gyökerező szürkefülőke (Lyophyllum rancidum) (Fr.)Singer
  • kékülő álpereszke (Lyophyllum transforme)
  • fehércsokros álpereszke (Schum.:Fr.)Singer
• Macrocybe
• Maireina
• Megacollybia
  • széles lemezű fülőke (Megacollybia platyphylla) (Pers.:Fr.)Kotl. & Pouz.
• lágypereszke (Melanoleuca)
  • szemölcsös lágypereszke (Melanoleuca verrucipes) (Fr.)Sing.
  • Melanoleuca exscissa (Fr.)Singer
• Metulocyphella
• Microcollybia
• élősdi fülőke (Microcollybia cirrhata) (Pers.:Fr.)Lenn.
• gombán termő fülőke (Microcollybia tuberosa) (Bull.:Fr.)Lennox
• Microcollybia cookei (Bres.)Lennox
• Moniliophthora
• Mycenella
• Mycoalvimia
• Myxomphalia
• Nematoctonus
• Neoclitocybe
• Neonothopanus
• Nothoclavulina
• Nothopanus
• élősdigomba (Nyctalis)
  • fátyolos élősdigomba (Nyctalis parasitica) (Bull.:Fr.)Fr.
  • porzó élősdigomba (Nyctalis asterophora) Fr.
• Omphaliaster
• békagomba (Omphalina)
  • moha békagomba (Omphalina sphagnicola) (Berk.)Moser
• Ossicaulis
• Palaeocephala
• dücskőgomba (Panellus)
  • kis dücskőgomba (Panellus stypticus) (Bull.:Fr.)Karst.
• Paralepista
  • fakósárga tölcsérgomba (Paralepista gilva)
  • rozsdasárga tölcsérgomba (Paralepista flaccida)
• Peglerochaete
• Pegleromyces
• Phaeolepiota
• Phaeomycena
• Phyllotopsis
• Physocystidium
• Pleurella
• Pleurocollybia
• Pleurocybella
• Porpoloma
• Pseudoarmillariella
• Pseudobaeospora
• áltölcsérgomba (Pseudoclitocybe)
  • kávébarna áltölcsérgomba (Pseudoclitocybe cyathiformis) (Bull.:Fr.)Singer
• Pseudohiatula
• Pseudolasiobolus
• Pseudoomphalina
• Resinomycena
• Resupinatus
• Rhodotus
• Rimbachia
• Ripartitella
• Ripartites
• Roridomyces
• Rubeolarius
• Semiomphalina
• Sinotermitomyces
• Squamanita
• Stanglomyces
• Tectella
• Tephrocybe
• Termitomyces
• Tilachlidiopsis
• valódi pereszke (Tricholoma)
  • aprópikkelyű pereszke (Tricholoma imbricatum) (Fr.:Fr.)Kummer
  • büdös pereszke (Tricholoma sulphureum) (Bull.:Fr.)Kummer
  • bükki pereszke (Tricholoma sciodes) (Pers.)Mart.
  • csípős pereszke (Tricholoma virgatum) (Fr.:Fr.)Kummer
  • fehér pereszke (Tricholoma album) (Schaeff.:Fr.)Quél.
  • szenesedő pereszke (Tricholoma ustale) (Fr.:Fr.)Kummer
  • fekete szegélyű pereszke (Tricholoma bresadolanum) Clém.
  • fenyő-pereszke (Tricholoma terreum) (Schaeff.:Fr.)Kummer
  • galambpereszke (Tricholoma columbetta) (Fr.)Kummer
  • keserű pereszke (Tricholoma acerbum) (Bull.:Fr.)Quél.
  • narancsvörös pereszke (Tricholoma aurantium) (Schff.:Fr.)Ricken
  • párducpereszke (Tricholoma pardalotum) Herink & Kotl.
  • sárguló pereszke (Tricholoma argyraceum) (Bull.)Gill.
  • szakállas pereszke (Tricholoma vaccinum) (Pers.:Fr.)Kummer
  • szappanszagú pereszke (Tricholoma saponaceum) (Fr.)Kummer
  • szürke pereszke (Tricholoma portentosum) (Fr.)Quél.
  • cirmoskalapú pereszke (Tricholoma sejunctum) (Sow.:Fr.)Quél.
  • bíbortövű pereszke (Tricholoma basirubens) (Bon)Riva et Bon
  • óriás pereszke (Tricholoma colossum) (Fr.)Quél.
  • émelyítő pereszke (Tricholoma lascivum) (Fr.)Gill. (non ss.Ricken)
  • sárgalemezű pereszke (Tricholoma fulvum)
  • Tricholoma sudum (Fr.)Quél.
  • gesztenyebarna pereszke (Tricholoma ustaloides) Romagn.
• Tricholomopsis
• Tricholosporum
• Trogia
• Ugola
• Xeromphalina
  • sárga szegfűgomba (Xeromphalina campanella) (Batsch:Fr.)R.Mre.

Források

• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 671. o. ISBN 963-9257-11-7  
• TERRA Alapítvány: Gombák - fajlista magyar családnév szerint rendezve
• Wikispecies: Tricholomataceae