Troglodita
A trogloditák (görögül: Τρωγλοδύται), (szó szerint „barlangba menők”) több ókori görög és római író által megemlített nép volt, mely többfelé élt. Írtak róluk földrajztudósok és történészek is, többek között Hérodotosz (i. e. V. század), Agatharchides (i. e. II. század), Diodórosz (i. e. I. század), Sztrabón (i.e. 64/63 – i.sz. kb 24), Caius Plinius Secundus (I. század), Iosephus Flavius (37 – kb. 100), Tacitus (56 – 117 után), Ailianosz (kb 175 – kb 235),[1] Porphüriosz (kb 234 – kb 305).[2]
Görög-római időszak szerkesztés
A legelső, a „trogoditákra” (L nélkül) való utalás a görög trōglē, barlang és dytes, merülők szavakból származik.[3]
Hérodotosznál szerkesztés
Hérodotosz Történelem című művében a trigloditákra vadásztak a garamantészek. Azt írta, ők az ismert emberiség leggyorsabb futói, és kígyókkal, gyíkokkal és más hüllőkkel táplálkoztak. Azt is megemlíti, hogy nyelvük egyetlen általa ismert nyelvhez sem hasonlít, és úgy hangzik, mint a denevérek beszéde.[4] Alice Werner (1913) úgy gondolta, ezek teljesen passzolnak az akkoriban Dél-Afrikában élő kiszanokra, mert az ő nyelvükben nagyon gyakoriak a klikkelő hangok.[5]
Sztrabónnál szerkesztés
Geógraphika hüpomnémata könyvében Sztrabón azt írja, a trogloditák krobizikkel közösen élnek Kis-Szkítiában (Scythia Minorban), közel a Dunához és a Callatisban valamint Tomisban élő görögökhöz közel.[6][7]
Pomponius Melánál szerkesztés
Chorographia című művében Pomponius Mela szerint nincsenek erőforrásaik, és mikor beszélnek, jellemző rájuk a magas hangfekvésű beszéd. Mély barlangok környékén csúszkálnak, és kígyókkal táplálkoznak.[8]
Athenaeusnál szerkesztés
Deipno-szophisztai című művében Naukratiszi Athénaiosz azt írta, hogy a Vörös-tengerről beszámoló Pitagorasz szerint panduráikat olyan fehér mangróvékből készítik, melyek a tengerben nőnek.[9] Szintén tőle tudjuk, hogy Euphorion az Isztmiai játékokról szóló könyvében azt írta, a négyhúros szambükéikon úgy játszottak, mint a pártusok.[10]
Ailianosznál szerkesztés
Az Állatok természetéről című könyvében Ailianosz megemlítette, hogy a troglodita törzs egy híres nép, nevét pedig a lakókörnyezetükről kapta. Hozzátette, hogy kígyókkal táplálkoznak.[1] Ezen felül arról is beszámol, hogy a trogloditák szerint a a szörnyek királya az etiópiai bika, mert benne összpontosul az oroszlán eltökéltsége, a lovak gyorsasága és a vas keménysége.[11]
Iosephus Flaviusnál szerkesztés
Iosephus Flavius megemlít egy helyszínt, melyet ő Trogloditisznek nevez, miközben a Teremtés könyvéről számol be. Eszerint Sára halála után Ábrahám elvette Ketúrát, akitől hat fia született, akik még több fiúnak adtak életet. „Most ezeknek a fiuknak és unokáknak Ábrahám meghagyta, hogy kolóniákban telepedjenek le. Így őbelőlük lettek a trigloditák és Arabia Felix uralkodói.”[12]
A Iosephus által említett „Teogloditis” általában a Vörös-tenger két partját jelentette.[13] Josephus azonban azt is kijelenti, hogy az egyik unoka, Efer leszármazottai megtámadták Líbiát, így Afrika neve Eferre vezethető vissza.[12] A modern elképzelés szerint azonban a földrész nevének a berber ifriből (az ifran többesszáma) az alapja, mely „barlangot” jelent.[14]
Euszebiosznál szerkesztés
Euszebiosz azt írta, hogy a trogloditák találták fel a szambükét.[15][16]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Aelian, Characteristics of Animals, 9.44
- ↑ Porphyry, De abstinentia, 4.21
- ↑ Agatharchides, On the Erythraean Sea
- ↑ Hérodotosz, Töréenelem, 4.183
- ↑ (1913. január 1.) „The Languages of Africa”. Journal of the Royal African Society 12 (46), 120–135. o.
- ↑ Strabo 20 AD, VII 5,12.
- ↑ Boardman 1991, 598. o.
- ↑ Pomponius Mela, Chorographia, 1.44
- ↑ Athenaeus, Deipnosophists, 4.184
- ↑ Athenaeus, Deipnosophists, 14.34
- ↑ Aelian, Characteristics of Animals, 17.45
- ↑ a b Iosephus Flavius, Antiquities, 1.15.1
- ↑ Saint Jerome's Hebrew Questions on Genesis
- ↑ Desfayes, Michel: The Names of Countries. michel-desfayes.org , 2011. január 25. [2019. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.) „Africa. From the name of an ancient tribe in Tunisia, the Afri (adjective: Afer). The name is still extant today as Ifira and Ifri-n-Dellal in Greater Kabylia (Algeria). A Berber tribe was called Beni-Ifren in the Middle Ages and Ifurace was the name of a Tripolitan people in the 6th century. The name is from the Berber language ifri 'cave'. Troglodytism was frequent in northern Africa and still occurs today in southern Tunisia. Herodote wrote that the Garamantes, a North African people, used to live in caves. The Ancient Greek called troglodytēs an African people who lived in caves. Africa was coined by the Romans and 'Ifriqiyeh' is the arabized Latin name. (Most details from Decret & Fantar, 1981).”
- ↑ Eusebius, Preparation of the Gospels, 10.6.1 - en
- ↑ Eusebius, Preparation of the Gospels, 10.6.1
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
- Blemmik: egy nomád beja törzsi királyság (legalább i. e. 600 – i. sz. 3. század között)
- Ikhthüophagoszok: az ókori földrajztudósok így hívták a tengerparton az akkor ismert világban élő népeket.
További információk szerkesztés
- The Cambridge Ancient History. London: Cambridge University Press (1991). ISBN 978-0-521-22496-3
- Murray, G.W.; Warmington, E.H. (1967. március). „Trogodytica: The Red Sea Littoral in Ptolemaic Times”. The Geographical Journal 133 (1), 24–33. o.
