Troms megye

megye Norvégiában

Troms Norvégia egyik megyéje (fylke) az ország északi részén, Észak-Norvégia földrajzi régióban.

Troms megye
Troms megye címere
Troms megye címere
Troms megye zászlaja
Troms megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
SzékhelyTromsø
Alapítás éve1919
PolgármesterKnut Werner Hansen
Népesség
Teljes népesség167 207 fő (2019. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület41 132,811135285 km²
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 69° 09′ 23″, k. h. 19° 24′ 07″Koordináták: é. sz. 69° 09′ 23″, k. h. 19° 24′ 07″
Troms megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Troms megye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Troms elhelyezkedése Norvégiában

Északkeleten Finnmark megye, délnyugaton Nordland megye határolja, tőle délre a svéd Norrbotten megye terül el, délkeleten pedig rövid szakaszon határos Finnország Lappföld tartományával is.

Nyugatra tőle az Norvég-tenger hullámzik.

A megye régebbi neve Tromsø amt.

Legnagyobb városa a megye középső északi részén elhelyezkedő, 63 596 lakosú (2004) Tromsø. Déli részének kereskedelmi központja Harstad. Fontos halászkikötő a kétemlített városon kívül Skjervøy is.

Nevét Tromsøya (óészaki Trums) szigetéről kapta. A név jelentése feledésbe merült.

Története

szerkesztés

2020. január 1-én egyesítették Finnmark megyével (az új megye neve Troms og Finnmark lett), azonban 2024. január elsején a két megye újra kettéválik.[2][3] 2022. június 15-én a norvég parlament döntése értelmében a korábban Nordland megyéhez tartozó Tjeldsund község Troms megye része lesz.[4][5]

Földrajza

szerkesztés

Troms tengerpartja erősen tagolt. Nagy, hegyes szigetei jól védett parti hajózási útvonalakat alakítottak ki. Délről észak felé haladva a legnagyobb tromsi szigetek: Hinnøya északkeleti része (a déli rész már Nordlandhoz tartozik), Grytøy, Senja, Kvaløya, Ringvassøya, Reinøy, Vannøy és Arnøy. A szigetek közül néhány, mint Senja, sziklás külső parttal rendelkezik, tengerparti hegyormokkal, a belső felük azonban erdős dombokból, vízfolyásokból és megművelt területekből áll.

 
Husøy, Senja északi részén

Számos fjord nyúlik be mélyen Troms szárazföldjébe. Délről kezdve a legnagyobbak: Vågsfjord, Andfjord (Nordlanddal közös), Malangen, Balsfjord, Ullsfjord, Lyngen és Kvænangen.

A megye belsejében a legnagyobb tó az Altevatnet.

Tromsban mindenfelé hegyeket, hegységeket látunk. A legnevezetesebb közülük a Lyngsalpene (Lyngeni Alpok), amely több kisebb gleccserrel rendelkezik és itt van a megye legmagasabb hegye, az 1833 méter magas Jiekkevarre is. Számos gleccser van Kvænangenben, köztük Øksfjordjøkelen, az utolsó gleccser a kontinentális Norvégiában, amely egyenesen a tengerbe bocsátott jéghegyeket (1900 környékéig. Az itteni Jøkelfjord ma is látványos vidék.

Troms legnagyobb folyója a Målselva (Målselv önkormányzat területén). Legnagyobb (nem a legmagasabb) vízesése a 600 méter hosszú, 20 méter magas Målselvfossen.

Községek

szerkesztés
 
Troms megye községei

A megye területe 25 községre oszlik:

  1. Balsfjord
  2. Bardu
  3. Berg
  4. Bjarkøy
  5. Dyrøy
  6. Gratangen
  7. Harstad
  8. Ibestad
  9. Kåfjord
  10. Karlsøy
  11. Kvæfjord
  12. Kvænangen
  13. Lavangen
  1. Lenvik
  2. Lyngen
  3. Målselv
  4. Nordreisa
  5. Salangen
  6. Skånland
  7. Skjervøy
  8. Sørreisa
  9. Storfjord
  10. Torsken
  11. Tranøy
  12. Tromsø
  1. Population and changes during the quarter (M) 1997K4 - 2019K2. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  2. Føleide, Anita: Vedtatt i Stortinget: Storfylkene skal splittes igjen, nå ønsker de ansatte ro og forutsigbarhet (nb-NO nyelven). NRK , 2022. június 14. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  3. Lægland, Martin. „Vedum: Startet prosessen med oppløsning av Troms og Finnmark”, Verdens Gang, 2021. október 29. (Hozzáférés: 2021. október 29.) 
  4. Troms og Finnmark splittes: Slik svarer Vedum om Alta, 2021. október 29.
  5. Bestemt i fylkestinget: Troms og Finnmark skilles. www.vg.no . (Hozzáférés: 2022. február 25.)