Wikipédia

Tropoja

albániai alközség Kukës megye Tropoja községében
A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Tropojë, illetve Tropoja.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Nem tévesztendő össze a következővel: Tropoja község.

Tropoja falu és alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 42, közúton 100 kilométerre észak-északnyugatra, a Valbona folyó völgyétől keleti, Bajram Curritól északkeleti irányban, a 2404 méteres Shkëlzen(wd) szerpentinittömegének(wd) lábánál, a Koszovóba vezető Qafa e Morinësnél (’Nyárfa-hágó’).[1] Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része és névadó települése (székhelye azonban Bajram Curri), azon belül Tropoja alközség központja. Az alközség további települései: Asta, Babina, Begaj, Buçaj, Gegaj, Hasaj, Kasaj, Kërrnaja, Kojel, Kovaç, Myhejan, Papaj, Shkëlzen, Shumice-Ahmetaj, Sopot és Viçidol.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4117 fő.[3]

Tropoja
Hagyományos lakóházak Tropoja főutcáján
Hagyományos lakóházak Tropoja főutcáján
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKukës
KözségTropoja
AlközségTropoja
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″Koordináták: é. sz. 42° 24′ 03″, k. h. 20° 10′ 03″
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
Sablon • Wikidata • Segítség

Története szerkesztés

Hagyományosan az iszlám felekezetű, a Valbona forrásától nyugatra élő shalákkal ellenségeskedő gashi (vagy shipshani) törzs szállásterülete volt. Az első ízben 1634-ben Gaasi néven feljegyzett törzs fontosabb települései Tropoja, Babina és Gegaj voltak.[4] Az évszázadok során mezőgazdasággal foglalkozó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, főként Gjakovával(wd) tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és Tropoja elszigeteltsége is megnövekedett.[5] A főként hegyvidéki tropojai régió fontos mezőgazdasági központja, a kommunizmus évtizedeiben termelőszövetkezeti központ volt. Több kisebb élelmiszeripari üzemnek is otthont adott, a tropojai aszalt szilva pedig egész Albániában kedvelt volt.[6]

Nevezetességei szerkesztés

Az alközség fő természeti nevezetessége a 2017 óta a Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei elnevezésű természeti világörökség egyik helyszíne, a Gash-völgyi ősbükkös 1261 hektáros területe.[7] Két műemléki védelem alatt álló kulla(wd) áll az alközség területén, Babinában a Çeleposhi-kulla, Papajban pedig a Damaj-kulla. Buçaj nevezetessége a Sokoli dervis tekkéje.[8]

Tropoja az Elrabolva 2. című akciófilm egyik forgatási helyszíne.

Nevezetes tropojaiak szerkesztés

  • Viçidolban született Sali Berisha (1944) albán orvos, kardiológus, a rendszerváltás után demokrata párti politikus, több ízben az ország miniszterelnöke, illetve köztársasági elnöke.[9]
  • Tropojai származású Elez Biberaj(wd) (1952) amerikai albán politológus.[10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Somogyi 1955 :171.; Nagel 1989 :140.
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Csaplár 2010 :104.; Elsie 2010 :157.
  5. ↑ Pearson 2004 :39.; Csaplár 2010 :296–297.
  6. ↑ Pollo & Puto 1981 :279.; Nagel 1989 :140.
  7. ↑ Nomination dossier to the UNESCO for the inscription on the World Heritage List: “Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe” as extension to the existing Natural World Heritage Site ”Primeval Beech Forests of the Carpathians and the Ancient Beech Forests of Germany” (1133bis). UNESCO (2016) (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  8. ↑ Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. április 7.) arch
  9. ↑ Elsie 2010 :48.; Abrahams 2016 :89.
  10. ↑ Elsie 2010 :50.

Források szerkesztés

  • ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York;  London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117  
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pearson 2004: Pearson – Albania and King Zog
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Somogyi 1955: Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, LXXIX. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tropoja&oldid=25976331”