Tupoljev

Oroszországban működő, repülőgépek és védelmi felszerelések tervezésével és gyártásával foglalkozó vállalat
(Tupoljev-tervezőiroda szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 21.

A Tupoljev Nyrt. (oroszul: ОАО Туполев) Oroszországban működő, repülőgépek és védelmi felszerelések tervezésével és gyártásával foglalkozó vállalat, a 156. sz. repülőgépgyár (később MMZ Opit) és a Tupoljev-tervezőiroda (OKB–156) utóda. Az általa tervezett és gyártott repülőgépek a Tu típusjelzést használják. A többi nagy orosz állami repülőgépgyártóhoz hasonlóan folyamatban van a 2006-ban létrehozott Egyesített Repülőgépgyártó Vállalatba (OAK) történő integrálása.

Tupoljev
Típusnyílt részvénytársaság
Alapítva1922
NévadóAndrej Nyikolajevics Tupoljev
SzékhelyMoszkva
AlapítóAndrej Nyikolajevics Tupoljev
Iparágrepülőgépipar
Formarészvénytársaság
Termékekrepülőgépek és védelmi berendezések
Árbevétel25 507 293 000 ₽ (2017)[1]
Alkalmazottak száma
AnyavállalataEgyesített Repülőgépgyártó Vállalat

Tupoljev (Moszkva)
Tupoljev
Tupoljev
Pozíció Moszkva térképén
é. sz. 55° 45′ 40″, k. h. 37° 40′ 37″55.761000°N 37.677000°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 40″, k. h. 37° 40′ 37″55.761000°N 37.677000°E
A Tupoljev weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tupoljev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vállalat központja Moszkvában, a Jauza folyó partján található. Az egykori MMZ Opitnak helyet adó fő üzemcsarnokot azonban 2007-ben elárverezték a vállalat adósságai miatt. A Zsukovszkij repülőtéren, valamint a nagy sorozatú gyártással foglalkozó vidéki repülőgépgyáraknak helyet adó városokban, Voronyezsben, Uljanovszkban, Kazanyban és Szamarában is rendelkezik kirendeltségekkel. A Tupoljevhez tartozik a vállalat fő gyártó bázisa, az uljanovszki AVIASZTAR repülőgépgyár.

Története

szerkesztés
 
A Tupoljev központja Moszkvában

A vállalat története 1922-ig nyúlik vissza, amikor a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) Andrej Tupoljev vezetésével létrehoztak egy csoportot, melynek feladata a fémépítésű repülőgépek tervezése volt. A csoport később tervezőirodává alakult és műhellyel is rendelkezett, amely 1926-tól kísérleti üzem lett. A Tupoljev vezette tervezőiroda első repülőgépe az 1923-ban megépített ANT–1 volt.

1936-ban a tervezőiroda és a kísérleti üzem kivált a CAGI-ból, és ezekből létrehozták a Nehézipari Népbiztosság irányítása alá tartozó 156. sz. repülőgépgyárat. 19381941 között a gyár területén működött az NKVD 29. sz. központi tervezőirodája (CKB–29) is, ahol a sztálini tisztogatások alatt letartóztatott repülési szakemberek dolgoztak (köztük Tupoljev is). 1941-ben, a Szovjetunió elleni német támadás után a 156. sz. repülőgépgyárat Omszkba evakuálták, ahol más üzemekkel összevonva 166. sz. repülőgépgyárként működött. Tupoljev tervezőirodája is az omszki gyárban dolgozott. A tervezőiroda és a 156. sz. repülőgépgyár 1943 közepén tért vissza Moszkvába.

A 156. sz. repülőgépgyár részeként működő tervezőirodát (OKB–156) Andrej Tupoljev vezette 1973-ban bekövetkezett haláláig. Ezt követően fia, Alekszej Tupoljev vette át a tervezőiroda irányítását. Az iroda később felvette alapítója nevét, és Tupoljev-tervezőiroda (OKB Tupoljev) néven működött.

A prototípusok és kísérleti repülőgépek építését végző 156. sz. repülőgépgyárat az 1970-es években átnevezték „Opit” Moszkvai Gépgyár (MMZ Opit) névre, majd 1989-ben az A. N. Tupoljev Repülőgépipari Tudományos-ipari Komplekszum (ANTK Tupoljev) nevet vette fel. A vállalat 1992-ben nyílt részvénytársasággá alakult és a Tupoljev Nyrt. nevet használja.

Repülőgépei

szerkesztés

Korai, dugattyús motoros repülőgépek

szerkesztés
 
Tu–4
 
SZB–2

Kísérleti repülőgépek

szerkesztés
 
Tu–128

Bombázó repülőgépek

szerkesztés
 
Tu–160

Vadászrepülőgépek

szerkesztés

Utasszállító repülőgépek

szerkesztés
 
Tu–334
 
A Malév forgalomból kivont Tu-154 B2-ese

Robotrepülőgépek

szerkesztés
 
Tu–143

Tervezett repülőgépek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Tupoljev-repülőgépek témájú médiaállományokat.