Turóctótfalu
Turóctótfalu (1899-ig Szlován, szlovákul Slovany) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
| Turóctótfalu (Slovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Marek Straka |
| Irányítószám | 038 43 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 461 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 471 m |
| Terület | 14,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Turóctótfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 58′ 20″, k. h. 18° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 20″, k. h. 18° 49′ 20″ | |
| Turóctótfalu weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Turócszentmártontól 18 km-re délnyugatra fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A települést 1252-ben "terra quinque villarum" alakban említik először. 1422-ben "Tothfalu", 1534-ben "Zlowenec", 1535-ben "Zlowen", 1543-ban "Slowen", 1548-ban "Zloweny", 1554-ben "Sloweny", 1579-ben "Schlowany", 1598-ban "Szlowany" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A turóci konvent, majd 1773-tól a kamara birtoka. 1715-ben 38 háztartása volt. 1785-ben 74 házában 633 lakos élt. 1828-ban 85 háza és 707 lakosa volt. Lakói gyógyolaj készítéssel, sáfrány termesztéssel, len és kender feldolgozással, vászonszövéssel, kézművességgel foglalkoztak. Lakóinak egy része kivándorolt a tengerentúlra.
Vályi András szerint " SZLOVÁN. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Sz. Györgyhöz nem meszsze, és annak filiája; határja jól termő, réttye, legelője, fája van; piatza Várallyán, T. Prónán, és Mosóczon."[2]
Fényes Elek szerint "Szlován, tót falu, Znio Váralja mellett, Thurócz vmegyében, a Vriczkó vizénél. Számlál 703 kath. 4 evang., lak. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1880-ban 573 lakosából 17 német, 527 szlovák, és 7 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 454 római katolikus, 113 evangélikus és 6 izraelita vallású volt.
1890-ben 603 lakosából 1 magyar, 10 német, 584 szlovák és 8 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 472 római katolikus, 130 evangélikus és 1 izraelita vallású volt.
1900-ban 605 lakosából 4 magyar, 7 német, 577 szlovák és 8 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 475 római katolikus és 130 evangélikus vallású volt.
1910-ben 556 lakosából 5 magyar, 20 német, 518 szlovák és 13 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 379 római katolikus, 175 evangélikus és 1-1 görög katolikus és izraelita vallású volt.
1921-ben 526 lakosából 3 magyar, 1 egyéb nemzetiségű és 522 csehszlovák volt. Ebből 360 római katolikus, 163 evangélikus és 3 egyéb vallású volt.
1930-ban 509 lakosából 2 magyar, 26 német és 479 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 353 római katolikus és 156 evangélikus vallású volt.
1970-ben 514 lakosából 512 szlovák, 1 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.
1980-ban 445 lakosából 444 szlovák volt.
1991-ben 388 lakosából 386 szlovák volt.
2001-ben 413 lakosából 1 magyar és 409 szlovák volt.
2011-ben 421 lakosából 1 magyar, 1 német, 1 morva, 2 cseh, 397 szlovák és 19 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 273 római katolikus, 73 evangélikus, 33 nem vallásos és 37 ismeretlen vallású volt.
NevezetességeiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
