Főmenü megnyitása

Turóczi-Trostler József

irodalomtörténész, egyetemi tanár

Turóczi-Trostler József (Moskóc, 1888. október 1.Budapest, 1962. április 6.) (Neve helytelenül: Turóczi Trostler József) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező tag 1945-től, rendes tag 1947-től).

Turóczi-Trostler József
Született 1888. október 1.
Moskóc
Elhunyt 1962. április 6. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Tisztség országgyűlési képviselő
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Turóczi-Trostler József témájú médiaállományokat.

Oktatási, kutatási területe: a klasszikus német irodalom, a magyar-német irodalmi kapcsolatok, a magyar irodalom és az európai irodalom összefüggései.

ÉletpályájaSzerkesztés

A Turóc vármegyei Moskócon, szlovák településen született. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott. Középiskolai tanári oklevelével a temesvári főreáliskolában helyezkedett el, a nagy változások idején, 1918-ban már a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban előadó, a Tanácsköztársaság idején pedig kinevezték a budapesti egyetem világirodalmi tanszékére. A fehérterror idején megfosztották egyetemi katedrájától, 1922-től ismét középiskolai tanár és a Budapesten megjelenő német nyelvű Pester Lloyd, s a magyar nyelvű Független Szemle munkatársa.

Behatóan foglalkozott a német irodalommal, elsősorban germanista volt, ismerte a kortárs német irodalmi és művészeti iskolák képviselőit és kutatóit, köztük Fiedrich Gundolf (1880-1931); Wilhelm Worringer (1881-1965). A német irodalomból Johann Wolfgang von Goethe, Heinrich Heine, Nikolaus Lenau, és Thomas Mann életművével foglalkozott behatóan. Az európai és a magyar irodalom kapcsán a nagy művészeti korszakokat (barokk, klasszicizmus, romantika) elemezte.

A magyar irodalomban Vajda Péter, Katona József, Petőfi Sándor életműve gyakorolt rá mély benyomást. Egyik neves irodalmi előadója volt a két háború közt az SZDP munkás akadémiájának. Folyamatosan alkotott, nyelv és irodalomtudományi közleményeit szakfolyóiratokban, Egyetemes Philologiai Közlöny, Nyugat, Magyarságtudomány, Válasz, stb. jelentette meg. Műfordítással és műfordítások közreadásával is eredményesen foglalkozott, de fordított németből magyarra szakirodalmat is. Sokat tett Petőfi Sándor költészetének német nyelvterületen való megismertetéséért.

1945-ben a budapesti egyetem világirodalmi tanszékére nevezték ki nyilvános rendes tanárnak, beválasztották az MTA levelező (1945), majd rendes (1947) tagjai sorába, szerkesztette az egyetemen az idegen nyelveken publikáló Acta Litterariát, majd 1955-től a magyar nyelvű Filológiai Közlönyt. A második világháború után egy ideig országgyűlési képviselő volt az MSZDP színeiben. 1957–1958-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1958-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Művei (válogatás)Szerkesztés

IrodalomtörténetSzerkesztés

  • Trostler József: E. Th. A. Hoffmann meséi. Részlet egy nagyobb tanulmányból; Márkus Ny., Bp., 1911
  • Merck János Henrik mint kritikus és esztétikus; Franklin Ny., Bp., 1912
  • Vajda Péter és a német romanticzizmus; Franklin Ny., Bp., 1913
  • Magyar elemek a XVII. sz. német irodalmában; Uhrmann Ny., Temesvár, 1914
  • A "Fülemüle" tárgytörténetéhez; Athenaeum Ny., Bp., 1914
  • A "Magyar Simplicissimus" és a "Török Kalandor" forrásai; szerzői, Bp., 1915
  • Goethe, mint természettudós; Hunyadi Ny., Temesvár, 1916
  • Trostler József: Újabb irányok a német irodalomtörténeti kutatásban; Globus Ny., Bp., 1923 (Az Ethika tudományos gyűjteménye)
  • Trostler József: Mesenyomok a XVIII. század magyar irodalmában. A racionalizmus és irracionalizmus küzdelméhez; Magyar Nyelvőr, Bp., 1927
  • Josef Turóczi-Trostler: Goethes Herz ein Kieselstein; Verfasser, Bp., 1928 (Geist und Literatur)
  • Turóczi-Trostler József: Lessing és a felvilágosodás. Születésének 200. évfordulójára; Századunk, Bp., 1929 (A "Századunk" könyvtára)
  • Josef Turóczi-Trostler: Entwicklunsgang der ungarischen Literatur, 1-2. (1. Ungarische Literatur im Mittelalter; 2. Renaissance und Humanismus); Ungarische Goethe Gesellschaft, Bp., 1928-1930 (Geist und Literatur)
  • Magyar cartesianusok; Dunántúl Ny., Bp., 1933 (Minerva-könyvtár) (franciául is)
  • A magyar nyelv felfedezése. Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolatairól; Ranschburg, Bp., 1933
  • Emlékkönyv Balassa Józsefnek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének 70. születése napjára; szerk. Beke Ödön, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József; Ranschburg, Bp., 1934
  • Keresztény Seneca : fejezetek a kései humanizmus európai és magyarországi történetéből. Budapest : Egyetemi Ny., 1937. 53 p. (Klny.: Archivum Philologicum)
  • Kegyességre serkentő, szíveket vidámító, elmét mulattató históriák és mesés fabulák. Gyoma : Kner Nyomda, 1939. 98, [6] p. (A mese felfedezése és a magyar mese. lásd -pp. 55–93.
  • Száz év előtt. Az első magyar-zsidó írónemzedék; szerk. Turóczi-Trostler József, Zsoldos Jenő; Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma, Bp., 1940
  • A mese felfedezése és a magyar mese a XVIII. században; Ranschburg, Bp., 1940
  • Stefan Zweig; Franklin Ny., Bp., 1942 (Szellem és irodalom)
  • Fenékkel felfordult világ. Tanulmány a mesés képzetek történetéből; Ranschburg, Bp., 1942
  • Zsidó író a XX. században. Jakob Wassermann; Pannonia, Debrecen, 1942
  • A tótágastálló világ. Két régi versünk képzettörténeti és irodalomtörténeti vonatkozásai; Egyetemi Ny., Bp., 1944
  • A magyar irodalom európaizálódása; Egyetemi Ny., Bp., 1946
  • Idegen szavak zsebszótára; Bibliotheca, Bp., 1947
  • Német irodalom 4. éveseknek; VKM, Bp., 1951 (Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei)
  • Szenczi Molnár Albert Heidelbergben. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. pp. 9–18., 139-162. (Klny.: Filológiai Közlöny)
  • Lenau; Akadémiai, Bp., 1955
  • Neue deutsche Lyrik; ELTE, Bp., 1958
  • Zu Petőfis weltliterarischer Bedeutung; Akadémiai, Bp., 1959 (Bibliothek der Acta Litteraria)
  • Faust. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. pp. 25–57. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményeiből)
  • Petőfis Eintritt in die Weltliteratur; Akadémiai, Bp., 1960 (Bibliothek der Acta Litteraria)
  • Lenau; németre ford. Bruno Heilig; Rütten und Loening, Berlin, 1961 (Neue Beiträge zur Literaturwissenschaft)
  • Magyar irodalom. Világirodalom. Tanulmányok / Turóczi-Trostler József tudományos és irodalmi munkássága; bibliogr. Komor Ilona; Akadémiai, Bp., 1961
  • Faust-Studien. Budapest : Akadémiai Ny., 1964. pp. 203–219. (Klny.: Acta Litteraria)
  • Petőfi belép a világirodalomba; ford. Berczik Árpád, Komor Ilona, utószó Kiss József; Akadémiai, Bp., 1974

Fordítások és műfordításokSzerkesztés

  • Gerhardt Hauptmann: Fantóm : [regény]. Budapest : Genius, 1923. 140 p.
  • Magyar Robinzonok. Szekér Joákim regénye s más régi források nyomán megújította Turóczi József; Béta, Bp., 1924
  • Magyar Szimplicisszimusz. Kalandos történet a XVII. századból; új életre keltette: Turóczi József; Béta, Bp., 1925
  • Thomas Mann: Der Zauberberg (A varázshegy). Budapest : Genius, 1925. 2 db
  • Emil Ludwig: Goethe : egy ember élete. Budapest : Dick M., 1928. 587 p. (Goethe életregénye, életrajza)
  • Mai német dekameron; ford., bev., életrajzok Turóczi-Trostler József; Nyugat, Bp., 1936
  • Jevgenij Victorovic Tarle: 1812 : Napóleon Oroszországban. Budapest : Renaissance Kiadó, 1944. 396 p.
  • Petőfi. Ein Lesebuch für unsere Zeit; összeáll. Gerhard Steiner, Turóczi-Trostler József, Gáspár Endre; Thüringer, Weimar, 1955 (Lesebücher für unsere Zeit)
  • Magyar Simplicissimus; szerk., bev. Turóczi-Trostler József, ford. Varjú Elemér, jegyz. Benda Kálmán; Művelt Nép, Bp., 1956 (Aurora)
  • Schiller válogatott művei. [szerk. Vajda György Mihály] ; [bev. Turóczi Trostler József] Budapest : Új M. Kiadó, 1955. 2 db. (Ser. A világirodalom klasszikusai)

Dijak, elismerésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • A magyar irodalom története. 6. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Turóczi-Tostler József lásd 68-69. p.

Külső hivatkozásokSzerkesztés