Buçimas alközség
Buçimas alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó déli partvidékén, Pogradec közvetlen délkeleti szomszédságában. Korça megyén belül Pogradec község része. Központja Buçimas falu, további települései Baçallëk, Gështenjas, Gurras, Peshkëpia, Rëmenj, Tushemisht és Vërdova.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Buçimas alközség népessége 15 687 fő.[2]
| Buçimas alközség | |
 | |
| A volt községháza Buçimasban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Korça |
| Község | Pogradec |
| Alközség | Buçimas |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buçimas alközség témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Buçimas a tektonikus eredetű árkos süllyedéket elfoglaló Ohridi-tótól délre, a Buçimasi-síkon (Fusha e Buçimasit) fekszik, a Thatë-hegység (2287 m) északnyugati előterében. Az alközség déli részén lévő Plloçai-hágó (Qafa e Plloçës) biztosít közúti összeköttetést a Buçimasi-sík és a Korçai-medence között.[3] Ezen keresztül halad át az ország fővárosát, Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút. Az alközség északkeleti részén, a tushemishti határátkelőn lehet átlépni Macedóniába, a Szent Naum-kolostor és Ohrid irányába.
Története és nevezetességei szerkesztés
Az alközséghez tartozó Gështenjas határában egy i. sz. 3. századi előkelő illír nő, Platura sírját tárták fel, gazdag sírmelléklettel, üvegrhütonnal, illatszeres üvegcsével, aranypántokkal díszített ébenfa karkötővel, arany nyaklánccal és fülbevalóval.[4] Tushemishtban egy ókeresztény bazilika mozaikpadlóját tárták fel a régészek.[5][6] A 18. századig Buçimas (korábban Starova, macedón Старово / Sztarovo) a régió adminisztratív központja volt, de a 19. századra Pogradec átvette tőle ezt a szerepet.[7]
Tushemisht szülötte Gjergj Pekmezi (1872–1938) nyelvész, diplomata, 1928-tól haláláig a Bécsi Egyetem albán nyelvészeti tanára.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :81–82.
- ↑ Ceka 2013 :370.
- ↑ Korkuti 2013 :78.
- ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch
- ↑ Nagel 1989 :73.; Réti 1991 :161.
- ↑ Elsie 2010 :351.
Források szerkesztés
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 22.
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890