Ubih nyelv
Az ubih nyelv (saját elnevezése: IPA /t°axə/, „twakhö” vagy /a-t°axə-bza/ „atwakhöbza”) a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó poliszintetikus agglutináló nyelv volt; az utolsó beszélője, Tevfik Esenç 1992-ben hunyt el. A nyelvet Törökországban beszélték az Isztambul melletti Haci Osman faluban; egy évszázada még kb. 50 000 beszélője volt. Írásbeliséggel nem rendelkezett, kihalása előtt Georges Dumézil (1898–1986) francia keletkutató jegyezte fel.
Ubih atwaxəbza | |
Beszélik | Törökország |
Beszélők száma | 0 (Holt nyelv, utolsó beszélője 1992-ben halt meg) fő |
Nyelvcsalád | Kaukázusi nyelvcsalád → északnyugati csoport → ubih nyelv |
Írásrendszer | nincs |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | sehol |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | cau |
Jellemzői
szerkesztésHangtan
szerkesztésA kaukázusi nyelvek legfontosabb hangtani jellemzője a nagyszámú mássalhangzó és a kevés magánhangzó-fonéma. Az ubih nyelv rendelkezik az egyik legtöbb, 84 mássalhangzó-fonémával, míg a magánhangzó-fonémák száma mindössze kettő: /a, ə/, amelyeknek hangkörnyezetüktől függően számos ejtésváltozatuk (allofónjuk) lehetséges. Vitatott az is, hogy az elmosódott ö-szerű hang („schwa”) ténylegesen fonéma-e, vagy csupán a mássalhangzó-torlódások feloldására szolgáló ún. kötőhang: ebben az esetben mindössze egyetlen valódi magánhangzó van a nyelvben, az /a/. A mássalhangzó-állományt az alábbi táblázat mutatja be.
Labiális | Alveoláris | Posztalveoláris | Alveolo-palatális | Retroflex | Veláris | Uvuláris | Glottális | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
sima | far. | sima | lab. | sima | lab. | sima | lab. | lab. | sima | lab. | far. | pal. | sima | lab. | far. | far. és lab. | ||||
Felpattanó zárhang | zöngétlen | p | pˁ | t | tʷ | kʲ | k | kʷ | qʲ | q | qʷ | qˁ | qˁʷ | |||||||
zöngés | b | bˁ | d | dʷ | ɡʲ | ɡ | ɡʷ | |||||||||||||
ejektív | pʼ | pˁʼ | tʼ | tʷʼ | kʲʼ | kʼ | kʷʼ | qʲʼ | qʼ | qʷʼ | qˁʼ | qˁʷʼ | ||||||||
Affrikáta | zöngétlen | t͡s | t͡ʃ | t͡ɕ | t͡ɕʷ | ʈʂ | ||||||||||||||
zöngés | d͡z | d͡ʒ | d͡ʑ | d͡ʑʷ | ɖʐ | |||||||||||||||
ejektív | t͡sʼ | t͡ʃʼ | t͡ɕʼ | t͡ɕʷʼ | ʈʂʼ | |||||||||||||||
Réshang | zöngétlen | f | s | ʃ | ʃʷ | ɕ | ɕʷ | ʂ | x | χʲ | χ | χʷ | χˁ | χˁʷ | h | |||||
zöngés | v | vˁ | z | ʒ | ʒʷ | ʑ | ʑʷ | ʐ | ɣ | ʁʲ | ʁ | ʁʷ | ʁˁ | ʁˁʷ | ||||||
Orrhang | m | mˁ | n | |||||||||||||||||
Közelítőhang | j | w | wˁ | |||||||||||||||||
Pergőhang | r | |||||||||||||||||||
Oldalréshang | zöngétlen réshang | ɬ | ||||||||||||||||||
ejektív réshang | ɬʼ | |||||||||||||||||||
Közelítőhang | l |
- Rövidítések
- far. – faringizált mássalhangzó: hangszalagzárral kell ejteni (ejtése után rövid szünetet jelent);
- lab. – labializált mássalhangzó: ejtése közben az ajkakat kerekíteni kell (egy rövid félhangzós u-val – [w] – együtt kell kiejteni);
- pal. – palatalizált mássalhangzó: egy gyenge j-vel együtt kell kiejteni.
Nyelvtan
szerkesztésA többi kaukázusi nyelvhez és a baszkhoz hasonlóan az ubih agglutináló, poliszintetikus, ergatív nyelv, szigorúan kötött szórenddel. Az ige és a névszó között gyenge a különbség, létezik a névszói állítmány kategória. A birtokot előragok mutatják; az igei személyragok majdnem teljesen azonosak a birtokos személyragokkal. A névszóragozásban két eset van: közvetlen (casus rectus), amely az alanyt vagy a tárgyat jelöli, valamint közvetett (casus obliquus), amely bármely más mondatrészt.
Nyelvi példák
szerkesztésSzámok
szerkesztésA tőszámnevek 1-től 10-ig, IPA-átírással, illetve megközelítő magyar kiejtéssel (w = nagyon rövid u-szerű v; gh = zöngés h, a g és h közötti hang; kh = erős, torokban ejtett h):
- /za/ zá
- /tˤqˤ°a/ t-k-wá
- /ʂa/ szá (susogó sz-szel ejtve)
- /pˤʎˤə/ p-lj-ö
- /š'χə/ sjkhö
- /fə/ fö
- /blə/ blö
- /ɣ°a/ ghwá
- /bɣ°'ə/ bghjwö
- /ʐ°ə/ zwö
Hangfelvétel
szerkesztésUbih nyelvű hangfelvétel Tevfik Esençtől, Georges Dumézil francia kutató gyűjteményéből
Források
szerkesztés- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973 , pp. 337–349.