Az ubih nyelv (saját elnevezése: IPA /t°axə/, „twakhö” vagy /a-t°axə-bza/ „atwakhöbza”) a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó poliszintetikus agglutináló nyelv volt; az utolsó beszélője, Tevfik Esenç 1992-ben hunyt el. A nyelvet Törökországban beszélték az Isztambul melletti Haci Osman faluban; egy évszázada még kb. 50 000 beszélője volt. Írásbeliséggel nem rendelkezett, kihalása előtt Georges Dumézil (18981986) francia keletkutató jegyezte fel.

Ubih
atwaxəbza
BeszélikTörökország
Beszélők száma0 (Holt nyelv, utolsó beszélője 1992-ben halt meg) fő
NyelvcsaládKaukázusi nyelvcsalád → északnyugati csoport → ubih nyelv
Írásrendszernincs
Hivatalos állapot
Hivatalossehol
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2cau

Jellemzői

szerkesztés

A kaukázusi nyelvek legfontosabb hangtani jellemzője a nagyszámú mássalhangzó és a kevés magánhangzó-fonéma. Az ubih nyelv rendelkezik az egyik legtöbb, 84 mássalhangzó-fonémával, míg a magánhangzó-fonémák száma mindössze kettő: /a, ə/, amelyeknek hangkörnyezetüktől függően számos ejtésváltozatuk (allofónjuk) lehetséges. Vitatott az is, hogy az elmosódott ö-szerű hang („schwa”) ténylegesen fonéma-e, vagy csupán a mássalhangzó-torlódások feloldására szolgáló ún. kötőhang: ebben az esetben mindössze egyetlen valódi magánhangzó van a nyelvben, az /a/. A mássalhangzó-állományt az alábbi táblázat mutatja be.

  Labiális Alveoláris Posztalveoláris Alveolo-palatális Retroflex Veláris Uvuláris Glottális
sima far. sima lab. sima lab. sima lab. lab. sima lab. far. pal. sima lab. far. far. és lab.
Felpattanó zárhang zöngétlen p t k q qˁʷ
zöngés b d ɡʲ ɡ ɡʷ
ejektív pˁʼ tʷʼ kʲʼ kʷʼ qʲʼ qʷʼ qˁʼ qˁʷʼ
Affrikáta zöngétlen t͡s t͡ʃ t͡ɕ t͡ɕʷ ʈʂ
zöngés d͡z d͡ʒ d͡ʑ d͡ʑʷ ɖʐ
ejektív t͡sʼ t͡ʃʼ t͡ɕʼ t͡ɕʷʼ ʈʂʼ
Réshang zöngétlen f s ʃ ʃʷ ɕ ɕʷ ʂ x χʲ χ χʷ χˁ χˁʷ h
zöngés v z ʒ ʒʷ ʑ ʑʷ ʐ ɣ ʁʲ ʁ ʁʷ ʁˁ ʁˁʷ
Orrhang m n
Közelítőhang j w
Pergőhang r
Oldalréshang zöngétlen réshang ɬ
ejektív réshang ɬʼ
Közelítőhang l
Rövidítések
  • far. – faringizált mássalhangzó: hangszalagzárral kell ejteni (ejtése után rövid szünetet jelent);
  • lab. – labializált mássalhangzó: ejtése közben az ajkakat kerekíteni kell (egy rövid félhangzós u-val – [w] – együtt kell kiejteni);
  • pal. – palatalizált mássalhangzó: egy gyenge j-vel együtt kell kiejteni.

A többi kaukázusi nyelvhez és a baszkhoz hasonlóan az ubih agglutináló, poliszintetikus, ergatív nyelv, szigorúan kötött szórenddel. Az ige és a névszó között gyenge a különbség, létezik a névszói állítmány kategória. A birtokot előragok mutatják; az igei személyragok majdnem teljesen azonosak a birtokos személyragokkal. A névszóragozásban két eset van: közvetlen (casus rectus), amely az alanyt vagy a tárgyat jelöli, valamint közvetett (casus obliquus), amely bármely más mondatrészt.

Nyelvi példák

szerkesztés

A tőszámnevek 1-től 10-ig, IPA-átírással, illetve megközelítő magyar kiejtéssel (w = nagyon rövid u-szerű v; gh = zöngés h, a g és h közötti hang; kh = erős, torokban ejtett h):

  1. /za/
  2. /tˤqˤ°a/ t-k-wá
  3. /ʂa/ szá (susogó sz-szel ejtve)
  4. /pˤʎˤə/ p-lj-ö
  5. /š'χə/ sjkhö
  6. /fə/
  7. /blə/ blö
  8. /ɣ°a/ ghwá
  9. /bɣ°'ə/ bghjwö
  10. /ʐ°ə/ zwö

Hangfelvétel

szerkesztés

  Ubih nyelvű hangfelvétel Tevfik Esençtől, Georges Dumézil francia kutató gyűjteményéből

Külső hivatkozások

szerkesztés