Mezei szil

A mezei szil (Ulmus minor) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a szilfafélék (Ulmaceae) családjába tartozó faj.

Mezei szil
Kifejlett példány Franciaországban
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Szilfafélék (Ulmaceae) Nemzetség: Szil (Ulmus) L. Faj: U. minor
Tudományos név
Ulmus minor Mill.
Szinonimák
Szinonimák Ulmus angustifolia var. cornubiensis (Weston) Melville Ulmus araxina Takht. Ulmus campestris var. cornubiensis Weston Ulmus campestris var. fungosa Aiton Ulmus campestris var. glabra Aiton Ulmus campestris var. planifolia Loudon Ulmus campestris f. propendens (C.K.Schneid.) Rehder Ulmus campestris var. sarniensis Loudon Ulmus campestris var. stricta Aiton Ulmus campestris var. wheatleyi Simon-Louis Ulmus carpinifolia Suckow [Illegitimate] Ulmus carpinifolia Rupp. ex Suckow Ulmus carpinifolia var. cornubiensis (Weston) Rehder Ulmus carpinifolia f. sarniensis (Loudon) Rehder Ulmus densa Litv. Ulmus diversifolia Melville Ulmus foliacea Gilib. Ulmus foliacea var. stricta (Aiton) Rehder Ulmus foliosa var. wheatleyi (Simon-Louis) Rehder Ulmus fungosa (Aiton) Dum.Cours. Ulmus georgica Schchian Ulmus glabra Mill. [Illegitimate] Ulmus glabra f. propendens C.K.Schneid. Ulmus grossheimii Takht. Ulmus minor var. cornubiensis (Weston) Richens Ulmus minor var. lockii (Druce) Richens Ulmus minor subsp. sarniensis (Loudon) Stace Ulmus minor var. sarniensis (Loudon) Richens Ulmus minor var. suberosa (Moench) Soó Ulmus minor var. suberosa (Moench) Dostál Ulmus nitens var. stricta (Aiton) A.Henry Ulmus nitens var. wheatleyi (Simon-Louis) A.Henry Ulmus plotii Druce Ulmus sarniensis (Loudon) H.H.Bancr. Ulmus sativa Mill. Ulmus sativa var. lockii Druce Ulmus stricta (Aiton) Lindl. [Illegitimate] Ulmus stricta var. sarniensis (Loudon) Moss Ulmus stricta var. wheatleyi (Simon-Louis) Bean Ulmus suberosa Moench Ulmus uzbekistanica Drobow Ulmus wheatleyi (Simon-Louis) Druce Ulmus wyssotzkyi Kotov
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mezei szil témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei szil témájú médiaállományokat és Mezei szil témájú kategóriát.

2016-ban elnyerte az "Év fája" címet.^[forrás?]

Előfordulása

A mezei szil mindenekelőtt a nagy európai folyóvölgyekben gyakoribb. Közép-Európa északnyugati részén azonban hiányzik, és a hegyvidékeken legfeljebb 600 méter tengerszint feletti magasságig emelkedik. Előfordulási területének a legkeletibb pontja, Anatólia.

Megjelenése

A mezei szil 20-30 méter magas lombhullató fa. Koronája igen változatos, a típusnál többnyire meglehetősen keskeny és magasan boltozatos, sokszor azonban szabálytalan. A kéreg barnásszürke, hosszú, igen mély barázdákkal és domború bordákkal. A vesszők olykor vastag paralécesek. A 6-10 centiméter hosszú és mintegy 5-8 centiméter széles levelek a hajtáson két sorban váltakozó állásúak. Változatos alakjuk van, túlnyomórészt fordított tojásdadok vagy hosszúkásak, kihegyezettek és feltűnően ferde vállúak, aszimmetrikusak. Szélük kétszer fogazott, fonákjuk az érzugokban szakállszőrös, felső oldaluk többnyire kopasz és fényes sötétzöld színű.

Életmódja

A mezei szil elsősorban ligeterdőkben, nyirkos, olykor elárasztott, tápanyagban és bázisokban gazdag talajokon él, de más erdőkben, erdőszéleken, réteken és legelőkön is előfordul. Virágzási ideje március–április között van.

Hibridek

A mezei szil és a hegyi szil (Ulmus glabra) természetes hibridje a holland szil (U. x hollandica). A Remete-szurdok nyugati részén található egy holland szil példány, illetve a Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is található egy példány a Felső Arborétumban Ulmus x hollandica 'Dampieri'.

Képek

• 
  A növény
• 
• 
  törzse,
• 
  kérge,
• 
  levele,
• 
• 
  virága
• 
• 
  és termései
• 
• 
  Szárított termései
• 
  Városban, az útszélén
• 
  Mezei szilfák alatt
• 
  Bonszaiként
• 
  Rajz a levelekről, virágokról és termésekről

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2448634
• Év fája 2016-ban Mosthallottam.hu, 2016.február 20.