Főmenü megnyitása

Unger Ernő (Arad, 1900. január 17.Budapest, 1968. május 28.) karmester, zenetanár, zeneszerző volt. Évtizedekig vezette a karmester- és operaénekes-képzést a Zeneakadémián. Felesége Szabó Lujza, majd Miklóssy Irén opera-énekesnők volt.

Unger Ernő
Életrajzi adatok
Született 1900. január 17.
Arad
Elhunyt 1968. május 28. (68 évesen)
Budapest
Házastársa Szabó Lujza
Miklóssy Irén Mária
Gyermekei Unger Emőke
Pályafutás
Aktív évek 1922–1961
Hangszer zongora
Tevékenység karmester, zenetanár, zeneszerző

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Német eredetű családból származik. Édesapja, Unger Móric zenetanár volt Aradon.[1]

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) növendéke volt. 1922-től maga is tanított. A karmesterképzésnek évtizedekig vezető alakja volt. Az operaszakosok vizsgáit vezényelte, 1948 és '50 között a tanszaknak vezetője is volt. 1950 és '56 között akadémiai munkája megszakadt. 1957-től 1961-es nyugdíjba vonulásáig újra tanított.

1923-tól vezényelt. Sokakkal ismertette és szeretette meg a komolyzenét a Margitszigeten rendezett hangversenyeivel.[2] 1950 és '52 között, „vidéki száműzetésben” a Győri Filharmonikus Zenekart és a Diósgyőri Vasgyár Szimfonikus Zenekarát vezette.

Az operavizsgákon sok, addig Magyarországon ismeretlen operát mutatott be. Felfedező munkájának legjelentősebb tette a Così fan tutte (Mozart) 1923-as, igen megkésett bemutatója volt.[3]

Karmesterként a kis mozdulatok, minimális csuklómozgás híve volt, amivel nem volt népszerű tanítványai körében.[4][5]

Szerzeményei jelentéktelenek.

Leánya, Unger Emőke (1936–) gordonkaművész. Neki ajánlotta Kodály Magyar táncok című művét, amit 1957-ben Párizsban mutatott be.

MűveiSzerkesztés

  • Petőfi (opera, 1944)
  • Cantata libertatis (1948)
  • Oda Hungarica (kantáta)
  • Magyar variációk
  • Hungaria (szimfónia)
  • Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékének
  • Romantikus koncert (gordonkaverseny)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés