Wikipédia

United States Geological Survey

Az Egyesült Államok földtani felügyeleti hatósága

A United States Geological Survey (rövidítve USGS, korábban Geological Survey) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete, amelyet 1879. március 3-án alapítottak. Feladata az ország domborzatának, természeti erőforrásainak és természeti veszélyeinek vizsgálata.

United States Geological Survey
A szervezet székhelye
A szervezet székhelye
Alapítva1879. március 3.
SzékhelyReston ( é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″, 20192)
Dolgozók száma7873
Elhelyezkedése
United States Geological Survey (Virginia)
United States Geological Survey
United States Geological Survey
Pozíció Virginia térképén
é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 38° 56′ 50″, ny. h. 77° 22′ 03″
Az United States Geological Survey weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz United States Geological Survey témájú médiaállományokat.

A 8670 főt alkalmazó,[1] a belügyminisztérium részeként működő ügynökség székhelye a Virginia állambeli Restonban van,[2] de a Colorado állambeli Lakewoodban és a Kalifornia állambeli Menlo Parkban is tartanak fent irodákat.

Története szerkesztés

A Tudományos Akadémia adatai szerint a USGS-t a Kongresszus által 1879. március 3-án, az utolsó pillanatban elfogadott törvénymódosítással hozták létre. Feladata „az állami földek besorolása, és a nemzeti tulajdon földszerkezetének, ásványkincseinek és termékeinek” vizsgálata volt; erre a Louisiana 1803-as felvásárlása, valamint a mexikói–amerikai háborút követően 1848-ban az országhoz került hatalmas földterületek felmérése miatt volt szükség.

A jogszabály értelmében a Hayden, Powell és Wheeler vezette földméréseket 1879. június 30-án felfüggesztették.[3] A USGS-t első igazgatója a szórványosan elhelyezkedő regionális földmérő szervezetekből állította össze.

Igazgatók szerkesztés

Szervezeti felépítése szerkesztés

A USGS munkáját 2012 óta tematikus feladatterületekre osztva végzi,[4] amelyek az idők során iteratív módon tovább fejlődtek. A további szervezeti struktúra magában foglalja a központi funkciókat, földrajzi régiókat, tudományos és támogató programokat, tudományos központokat, laboratóriumokat és egyéb létesítményeket.

Regionális szervezetek szerkesztés

A regionális szervezetek[5] a belügyminisztérium által használt felosztáshoz igazodnak:[6]

  • Észak-atlanti terület/Appalache-régió
  • Dél-atlanti-öböl
  • Nagy-tavak
  • Mississippi-medence
  • Missouri-medence
  • Arkansas–Rio Grande–Texas-öböl
  • Felső-Colorado-medence
  • Alsó-Colorado-medence
  • Columbia/Északnyugati terület
  • Kalifornia–Nagy-medence
  • Alaszka
  • Csendes-óceáni-szigetek

Tudományos szervezetek szerkesztés

Földrengés-figyelés

A coloradói Nemzeti Földrengés-információs Központ[7] a világ minden táján figyeli a földmozgásokat, továbbá a Fejlett Nemzeti Szeizmikus Rendszer keretein belül több USA-beli regionális állomást működtetnek.[8] A USGS a földmozgásokról a hatóságokat, a szakmát, a nyilvánosságot és a médiát is tájékoztatja, emellett tudományos céllal gyűjtik a földrengések adatait, és támogatják a hosszútávú szeizmikus veszélyek kutatását is.[9]

Vulkáni tevékenység korai előrejelzése

2005-ben az ország 169 vulkánjának megfigyelésével a kitörést előrejelző rendszeren dolgoztak,[10] amely 2006 októberére készült el.

Tengertudomány

A tengertudományi kutatóközpontnak a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban, a Kaliforniai állambeli Santa Cruzban, valamint a Mexikói-öbölben (a Dél-Floridai Egyetemen) vannak kirendeltségei. A központ céljai között van a hidrológiai kutatás, az árvizek, hurrikánok, ásványkincsek, a klímaváltozás és az emberi tevékenység vizekre gyakorolt hatásának vizsgálata is. A szervezet a földtani eredmények összegyűjtését és kiértékelését segítő új rendszeren is dolgozik.[11]

Földmágnesesség vizsgálata

A Nemzeti Földmágnesességi Program keretében a Föld mágneses mezőit vizsgálják valós időben.[12]

Észak-amerikai Környezetvédelmi Atlasz

A Környezetvédelmi Együttműködési Bizottság keretében az USA, Kanada és Mexikó kutatói az észak-amerikai kontinens egészét érintő környezeti problémákat feltérképező Észak-amerikai Környezetvédelmi Atlaszon dolgoznak.[13]

Vízállás-figyelés

Az USA-ban 7400 vízállás-figyelő állomás működik, melyek adatai az interneten is nyomon követhetőek.[14]

Vízgazdálkodás

Az 1984-es Water Resources Research Act keretében elindított vízgazdálkodási program keretében minden államban, a fővárosban és a külbirtokokon is egy-egy vízgazdálkodási kutatóintézet működik, amelyek közösen alkotják a Nemzeti Vízgazdálkodási Intézeteket.[15][16]

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kutatása

Az országos és regionális szinten is futó program célja az élővilágnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése. A USGS székhelyén működő központ mellett nyolc regionális szervezet létezik.[17]

Asztrogeológia

1962 óta zajlik a Hold[18] és más égitestek geológiai feltérképezése.

Földkronológia

A Stanford Egyetemmel közösen működtetett ionmikroszondás kutatóintézet[19] ásványok és más elemek földtörténeti elemzését végzi.

Vízáramlás-figyelés

A Nemzeti Vízáramlás-információs Program[20] és a Vízminőség-figyelő Program[21] eredményei az interneten is elérhetőek.[22]

Vadegészségügy

A Nemzeti Vadegészségügyi Központ (NWHC) célja „a nemzet és természeti erőforrásainak szolgálatában állni megalapozott tudományos és műszaki támogatás nyújtásával, valamint a vadvilágot és az ökoszisztémák egészségét érintő, tudományosan alátámasztott döntések előmozdítását célzó információterjesztéssel. Az NWHC információt, technikai segítségnyújtást, kutatást, oktatást és vezető szerepet biztosít a vadon élő állatok egészségével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kérdésekben.” A központ elsődleges feladata a H5N1 monitorozása.[23] A USGS tizenhét biológiai kutatóállomást (például Patuxent Vadvilág-kutató Központ)[24] is fenntart.

ShakeMaps

A USGS a ShakeMaps gyorsabb fejlesztése érdekében együttműködne a Twitterrel.[25][26]

Tevékenysége szerkesztés

Térképészet szerkesztés

A USGS több térképsorozatot is készít, melyek méretaránya és kiterjedése eltérő, a lefedettségben pedig hiányosságok vannak (például 1:50 000 arányú térképek nem léteznek). A legismertebbek az 1:24 000 arányú, négyszögletes térképek, melyeken a hosszúsági és szélességi vonalak 7,5 perc távolságra találhatóak; ezek a kiadványok csak angolszász mértékegységekkel készülnek. A közel 57 ezer térkép a 48 belterületi államot, Hawaii-t, valamint Alaszka egyes részeit (Anchorage, Fairbanks és Prudhoe Bay) ábrázolja; ezek lefedettsége a meridiánok eltérése miatt változó. Egy 7,5 perces négyszög az északi szélesség 30°-nál 166 km2-t, az északi szélesség 49°C-nál pedig 127 km2-t foglal magában. A nem metrikus méretarány miatt a lerajzoláshoz Romer-skálára van szükség.[27][28] A költségvetési megszorítások miatt a munkát egyre gyakrabban civilek végezték, mígnem bejelentették, hogy a térképsorozatot felváltja a nemzeti térkép[29] (nem azonos a belügyminisztérium kiadásában megjelenő Nemzeti Atlasszal).

Korábban 1:62 500 arányú térképek készültek, ahol a vonalak tizenöt perces távolságra voltak, de ezzel a huszadik század utolsó negyedében felhagytak (Alaszka esetén továbbra is az 1:63 600-as méretarányt használják, ahol egy hüvelyk egy mérföldnek felel meg). A közel háromezer térkép az ország 97%-át fedi le.[27] Az USA a világ egyetlen olyan fejlett országa, amely nem rendelkezik 1:25 000 vagy 1:50 000 metrikus méretarányú, szabványosított polgári térképpel, amely a határok menti navigációt megnehezíti (a hadsereg 1:50 000 méretarányú térképei csak a védelmi erők számára készülnek).

Az 1:100 000 arányú kiadványokon a szélességi vonalak 30, a hosszúsági vonalak pedig 60 percre vannak egymástól, így ezeket 30×60 perces négyszögletes térképeknek is nevezik. Az ezeken szereplő területek a 7,5 perces sorozat 32 térképén megtalálhatóak. Ezek metrikus méretarányt használnak: egy centiméter egy kilométernek felel meg, a szintvonalakat, pontmagasságokat és vízszintes távolságokat pedig méterben adják meg.

Az 1:250 000 méretarányú térképeken minden négyszög egy szélességi vagy kettő hosszúsági fokot fed le. A hadsereg által az 1950-es években készített sorozat 489 lapból áll, melyek az északi szélesség 30°-on 21 285 km2-t, az északi szélesség 49°-on pedig 16 115 km-t fednek le. Hawaii ezen méretarányban 1×1 fokos egységekben van ábrázolva.

A jelölésekkel a térképen szereplő helyek több módszerrel azonosíthatók, például hosszúsági és szélességi rácsos méréssel, a Public Land Survey System szelvénymódszerével, valamint az állami koordináta-rendszer és az univerzális transzverzális merkátor kartézi koordinátáival.[30]

A USGS különböző méretarányban más térképeket is (például nemzeti parkokat vagy tudományos jelentőségű helyszíneket ábrázolók) is kiad.

Mivel az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormányának szellemi alkotásai közkincsek, a térképek számos helyen ingyenesen elérhetőek. A georeferált kiadványok rasztergrafikus (DRG) formában, az adatok pedig digitális vonaldiagramként (DLG) és digitális magasságmodellként (DEM) is hozzáférhetőek.

A 2015-ben bemutatott topoView weboldalon közzétették az 1884 és 2006 között készült több mint 178 ezer térképet, amelyek tartalmában is lehet keresni, a nagy felbontású képek pedig letölthetőek.[31]

Digitális adatfeldolgozás szerkesztés

A USGS hagyományos, légi fotókon és terepmunkán alapuló feldolgozási módszerét 2008-ban felváltotta a nemzeti adatbázis alapján történő automata térképgenerálás. 2009 júniusa és 2011 májusa között több mint negyvenezer (munkanaponként nyolcvan) térkép készült, amelyek mindössze kettő óra emberi munkát igényelnek; ez főképp a szövegek igazításából és a végső ellenőrzésből áll.

Ugyan a térképek előállítása jóval egyszerűbb, azokat számos kritika érte pontatlanságuk miatt; mivel a felhasznált adatbázisok nem a tömeges adatgenerálás céljából készültek, az eltérő felbontások és dátumok problémákat okozhatnak. Az egykor terepmunka során felderített objektumok (például szélmalmok, parkok, közművezetékek vagy akár vasútvonalak) nem szerepelnek a közkincsként elérhető adatbázisokban, és a legújabb térképekről is gyakran hiányoznak. A feldolgozás során a sok szöveggel rendelkező térképrészleteken szereplő elemek elveszhetnek, mivel a szoftver tévesen rangsorolja azokat. Egyesek szerint az 1945 és 1992 között manuálisan készített térképek a maiaknál megbízhatóbbak.[32]

Hidrológia szerkesztés

A Hidrológiai Műszergyár (Hydrologic Instrumentation Facility, HIF) négy részlegből áll:[33] a raktárat fenntartó és az eszközök javítását végző terepszolgáltatási osztályból, a hidraulikai és vízminőségi kutatásokat végző vizsgálati osztályból, valamint az informatikai és igazgatási osztályokból.

Az HIF feladata az ország hidrológiai műszereinek értékesítése és bérbeadása, valamint javítása. Az adatgyűjtést a centralizált raktár és laboratóriumok segítik; berendezéseiket más szövetségi ügynökségek is használják. Felszereléseik között található vontatótartály, sugárhajtású tartály, csőáramlás-vizsgáló berendezés és billenőcsatorna is. A szervezet az általa biztosított eszközökhöz betanítást és műszaki támogatást is nyújt.

A mérnöki csoport feladata hatékonyabb, pontosabb és/vagy olcsóbb műszerek tervezése, melyeket a gyártókkal közösen alakítanak ki. A beszállítóknál nem elérhető műszerek tervezését a mérnöki csoport végzi, majd szerződéseket kötnek az HIF által kért berendezések gyártására. Néha maga az HIF nyújt be szabadalmakat annak reményében, hogy a gyártók azokat megvásárolják, és a tömeggyártással az eszközök olcsóbban elérhetők lesznek.[34]

Kiadványok szerkesztés

Az intézet tevékenységét (kutatási eredmények, térképek, adatok és végső eredmények) folyóiratokban[35] és saját kiadványaiban is közzéteszi.[36]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Monterey Aquarium’s McNutt new USGS director (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  2. ↑ Who We Are (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  3. ↑ Establishment of the U.S. Geological Survey (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  4. ↑ Mission Areas (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  5. ↑ Unified Interior Regions (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  6. ↑ Unified Interior Regional Boundaries (angol nyelven). United States Department of the Interior. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  7. ↑ Earthquake Hazards Program (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  8. ↑ ANSS – Advanced National Seismic System (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  9. ↑ Edward H. Field et al: Long‐Term Time‐Dependent Probabilities for the Third Uniform California Earthquake Rupture Forecast (UCERF3). (angolul) Bulletin of the Seismological Society of America, CV. évf. 2A. sz. (2015) 511. o. doi
  10. ↑ National Volcano Early Warning System – monitoring volcanoes according to their threat (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  11. ↑ What We Do (angol nyelven). USGS St. Petersburg Coastal and Marine Science Center. [2021. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  12. ↑ Geomagnetism (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  13. ↑ North American Environmental Atlas (angol nyelven). Commission for Environmental Cooperation. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  14. ↑ USGS WaterWatch (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  15. ↑ Water Resources Research Act Program (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  16. ↑ NIWR & USGS: A Model Partnership (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  17. ↑ Climate Adaptation Science Centers (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  18. ↑ Don E. Wilhelms: To a Rocky Moon: A Geologist's History of Lunar Exploration. (angolul) Phoenix: The Arizona Board of Regents. 1993. Hozzáférés: 2022. november 4.  
  19. ↑ SHRIMP-RG (angol nyelven). Stanford Egyetem. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  20. ↑ USGS Federal Priority Streamgages (FPS) (angol nyelven). United States Geological Survey. [2017. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  21. ↑ National Water-Quality Assessment (NAWQA) Active (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  22. ↑ Water Resources – Data & Tools (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  23. ↑ NWHC Mission (angol nyelven). USGS National Wildlife Health Center. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  24. ↑ Patuxent Wildlife Research Center (angol nyelven). USGS Patuxent Wildlife Research Center. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  25. ↑ L. Burks – M. Miller – R. Zadeh: Rapid estimate of ground shaking intensity by combining simple earthquake characteristics with tweets. (angolul) Tenth U.S. National Conference on Earthquake Engineering, (2014. január) doi Hozzáférés: 2022. november 4.
  26. ↑ Reza Zadeh: Using Twitter to measure earthquake impact in almost real time (angol nyelven). Twitter, 2014. május 2. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  27. ↑ a b USGS Topographic Maps (angol nyelven). United States Geological Survey. [2009. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  28. ↑ USGS Maps Online Edition (angol nyelven). United States Geological Survey. [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  29. ↑ Larry Moore: The U.S. Geological Survey’s Revision Program for 7.5-minute Topographic Maps (angol nyelven). United States Geological Survey, 2000. december. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  30. ↑ How are UTM coordinates measured on USGS topographic maps? (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  31. ↑ TopoView (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  32. ↑ Larry Moore: US Topo – A New National Map Series (angol nyelven). Directions Magazine, 2011. május 16. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  33. ↑ Hydrologic Instrumentation Facility (HIF) (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  34. ↑ About the HIF (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  35. ↑ USGS Series descriptions (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)
  36. ↑ USGS Publications Warehouse (angol nyelven). United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2022. november 4.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az United States Geological Survey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=United_States_Geological_Survey&oldid=25442164”