Univerzális állítás

Az univerzális állítások a logikában egy adott osztály minden egyes tagjára vonatkoznak.

Univerzális állítás

szerkesztés

Az univerzális állítás a kategorikus állítások közé tartozik. Univerzális az az állítás, amely végtelen, adott tulajdonságú objektumról szól: Minden, ami S, az P. Univerzális tagadó állítás: Egyetlen S, sem P.

Az univerzális állítások ábrázolása Venn-diagramon

szerkesztés

Az univerzális állítás két osztály kapcsolatát - alany terminusa és az állítmány terminusa által megnevezett osztályok kapcsolatát – fejezi ki. Például: Minden elefánt emlős. Ebben az esetben az emlősök osztálya foglalja magába az elefántok osztályát. Ezeket az osztályok közötti viszonyokat ábrázolhatjuk Venn-diagram segítségével.

Ahhoz, hogy az univerzális állításokat ábrázolni tudjuk, az állításokat át kell alakítani negált egzisztencialista állítássá. Az állítás így azt fejezi ki, hogy bizonyos tartományban nem létezik elem. A „Minden ami S, az P” állítás azt jelenti, hogy nincs olyan S, ami nem P.

 

A tagadó univerzális állítás azt fejezi ki, hogy nem létezik olyan elem, amely S és P halmaz közös részére esik. Az egyetlen S sem P állítás azt jelenti, hogy nem létezik olyan individuum, amely egyszerre rendelkezik S és P tulajdonsággal.

 

Az univerzális állítások logikában rögzített jelentése tehát csak a nemlétezés ábrázolására alkalmas. Venn-diagramon ez satírozással jelölhető egyértelműen.

Univerzális állítások és az általánosítás

szerkesztés

Az állítások univerzális állításként történő értelmezésével vigyázni kell, ugyanis vannak olyan állítások, amik univerzális állításnak látszanak, de valójában általánosítások.

Például:

  • A dodók kihaltak. - Univerzális állítás
  • A kormánypárti képviselők megszavazták a törvényjavaslatot. - Hamis univerzális állítás, nem biztos, hogy minden ami, S az P. Nem biztos, hogy minden képviselő igennel szavazott, lehettek olyanok, akik nemmel szavaztak vagy tartózkodtak.
  • A hallgatók támogatják a kormány felsőoktatási politikáját. - Ez egy általánosítás. Az S-ek többsége P.

Az univerzális állítás erősebb, mint az általánosítás - az univerzális állításból következik az általánosítás, de fordítva ez nem igaz.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Karl R. Popper: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása című művének referátuma és interpretációja [1]