Uráli bagoly

madárfaj

Az uráli bagoly (Strix uralensis) egy nagytermetű, éjjeli aktivitású bagolyfaj. A bagolyalakúak (Strigiformes) rendjében, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó madárfaj.

Uráli bagoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Strix
Faj: S. uralensis
Tudományos név
Strix uralensis
(Pallas, 1771)
Elterjedés
Az uráli bagoly elterjedési területe   egész éves
Az uráli bagoly elterjedési területe
  egész éves
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uráli bagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Uráli bagoly témájú médiaállományokat és Uráli bagoly témájú kategóriát.

Uráli bagoly, video

Elterjedése

szerkesztés

A hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában él Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határa északon nagyjából a 65. szélességi fok, délen nagyjából a tajga déli határát követi. Közép-Európa hegységeiben a Strix uralensis macroura alfaj a fő elterjedési területtől izoláltan él.

A zárt, öreg erdőket kedveli, messze az emberi lakhatástól. Általában jobban szeret tisztásokhoz közel fészkelni, a sűrűben. Kerülik az erdő meredek lejtős, vagy sűrű aljnövényzetű részeit.

A Kárpát-medencében

szerkesztés

Elterjedt faj a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben. Magyarországon főként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, de olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ. A hazai fészkelőállománya körülbelül 160-260 párra tehető (2008-2012).

Megjelenése

szerkesztés

Megjelenése a macskabagolyéra emlékeztet, de annál nagyobb, bár az uhunál kisebb. Tollazata sápadt szürkésbarna, a hátán feltűnő sötét mintával. Feje kerek, arca szürkésbarna, csőre sárga vagy narancsszínű, szeme fekete. Tollfülei nincsenek. Keresztcsíkozott farka hosszú ékben végződik. Szárnyvégei kerekítettek. Röpte erőteljes, kissé az egerészölyvére emlékeztet. Ivari dimorfizmusa nem feltűnő. Hossza: 50–59 cm, szárnyfesztávolsága: hím 115 cm, tojó 125 cm. Testtömeg: hím 540–730 g, tojó 720–1200 g.

Életmódja

szerkesztés
 
A fiókák még röpképtelenek, amikor elhagyják a fészket. A fészket és a fiókákat messzire kerüljük el, mert a szülők agresszíven támadnak, ha közelítünk. Erőteljes karmaikkal könnyen megvakíthatnak egy embert

Éjjeli ragadozó, a tevékenységeinek csúcsa szürkületkor, vagy hajnalban észlelhetőek. Táplálékának nagy százalékát kisebb emlősök teszik ki. Főleg rágcsálókat, de ritkábban zsákmányul ejt fiatal vadnyulakat is. Néha madarakkal is táplálkozik, elégtelen préda esetén hüllőkkel, kétéltűekkel.

Nagyobb faodvakban vagy ragadozómadarak elhagyott fészkein költ, és nagyméretű mesterséges fészekodvakban is megtelepíthető. Rendszerint két tojást rak, a fiókák 27–34 nap után kelnek ki, mely idő alatt kizárólag a tojó kotlik rajtuk. Kb. 4 hét után elhagyják a fészket, de ilyenkor még röpképtelenek.

Az uráli bagoly erős védelmező és agresszíven támad, ha fészkéhez vagy fiókájához más élőlény, vagy akár egy ember közelít. Erőteljes karmaival könnyen megvakíthat egy embert, hiszen elsősorban a fejet támadja.

 
Strix uralensis uralensis

További információk

szerkesztés