Wikipédia

Utószülött István magyar királyi herceg

Szlavónia hercege
Ez a szócikk II. András magyar király fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: István magyar királyi herceg (egyértelműsítő lap).

Árpád-házi István (Wehrda, (ma Marburg városrésze), Türingiai Tartománygrófság, 1236 – Velence, 1271. április 10. után röviddel), ragadványnevei: Utószülött István, Velencei/Velencés István, horvátul: Stjepan Postum, olaszul: Stefano il postumo, magyar királyi herceg, Szlavónia hercege, velencei patricius, II. András negyedik, utószülött fia a harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól. III. András apja.

István
Árpád-házi István
RagadványneveUtószülött/Velencei/Velencés István
Szlavónia hercege
Stjepan/István
Uralkodási ideje
1270 – 1271. április 10. után röviddel
ElődjeÁrpád-házi Béla
UtódjaKun László
Életrajzi adatok
UralkodóházÁrpád-ház
Született1236
Wehrda, (ma Marburg városrésze), Türingiai Tartománygrófság
Elhunyt1271. április 10. után röviddel (35 évesen)
Velence
NyughelyeSan Michele in Isola
ÉdesapjaII. András magyar király (1176/77–1235)
ÉdesanyjaEstei Beatrix anconai őrgrófnő (1210 körül–1239)
Testvére(i)
Házastársa1. Traversari Erzsébet ravennai patriciuslány (–1264)
Házastársa2. Morosini Tomasina velencei patriciuslány (1250 körül–1300)
Gyermekei1. házasságából:
1. István (1264–fiatalon)
2. házasságából:
2. András (1265 körül–1301)
Házasságon kívüli kapcsolatából:
3. N. (fiú)
4. N. (fiú)
A Wikimédia Commons tartalmaz István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Apja halála után a vele várandós királynénak menekülnie kellett Magyarországról, mert II. András két idősebb fia, IV. Béla és Kálmán herceg kétségbe vonták az elhunyt király apaságát.[1] A királynénak kalandos úton sikerült megszöknie, és Türingiában hozta világra a magyar király fiát. István Velencében nevelkedett. 1244-ben a Velencével kötött békeszerződésében IV. Béla kikötötte, hogy a város sem Beatrixszal, sem pedig a fiával nem szövetkezik, és nem tesz lépéseket velük közösen a magyar király ellen.[2] István kétszer nősült. Az első felesége Traversari Erzsébet (meghalt 1264-ben), Tomaso de Foliano özvegye és Paolo (Guglielmo) Traversari ravennai patrícius törvényesített lánya, akivel 1263-ban kötött házasságot. A házasságból egy fiú, István született, akinek a születése az anya életébe került, viszont a kisfiú csecsemőkorában meghalt. Másodszorra Michele Sbarra Morosini velencei patrícius lányát, Morosini Tomasinát vette feleségül. Az ő fiuk volt a későbbi III. András, akit a nagyapa után neveztek el. Egy évvel 1272-ben bekövetkezett halála előtt írásba foglalta a végrendeletét. Ebben magát Szlavónia hercegének nevezte, és valamennyi magyar trónhoz való jogát Andrásra örökítette. Ebből az okmányból ismerjük azt a tényt, hogy István hercegnek két házasságon kívüli fia is született, akiknek azonban sem a neve, sem az élete nem ismeretes.[3] István herceg életében nem tudta érvényesítenie a magyar trónhoz való jogát, viszont azt átruházta fiára András hercegre, aki korán elvesztette apját. 35 évesen halt meg Velencében.

Gyermekei szerkesztés

Származása szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Lásd Zsoldos (2001).
  2. ↑ Lenkey-Zsoldos 124. o.
  3. ↑ Lenkey-Zsoldos 125. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Cawley, Charles: Hungary, Kings (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  • Marek, Miroslav: The Árpáds (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
Előző
Árpád-házi Béla 		Szlavónia hercege  
1270 – 1271 		Következő
Kun László
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Utószülött_István_magyar_királyi_herceg&oldid=26043357”