Főmenü megnyitása

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Uzon (Ozun)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
Rang községközpont
Irányítószám 527130
Körzethívószám +40 x67[1]
SIRUTA-kód 64648
Népesség
Népesség2494 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság2103 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság514 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Uzon (Románia)
Uzon
Uzon
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 25° 50′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 25° 50′ 54″
Uzon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzon témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.

LátnivalókSzerkesztés

 
Katolikus templom

Híres emberekSzerkesztés

  • Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
  • Itt született 1871-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
  • Itt született 1888-ban Kováts Benedek magyar pedagógus és író.
  • Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.
  • Itt született 1950-ben Veres István újságíró, műfordító.
  • Uzoni Jankó Boldizsár, 18. századi református egyházi író;
  • Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró;
  • Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző;
  • D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító;
  • Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító;
  • Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője;
  • Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy;
  • Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben;
  • Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett.
  • Pünkösti László (1912–1940) mártírhalált halt vezérkari százados volt.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  4. Gyulafehérvári Katolikus Egyházmegye honlapja

További információkSzerkesztés