Uzungwa-vöröskolobusz

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. november 7.

Az Uzungwa-vöröskolobusz (Piliocolobus gordonorum) a cerkóffélék családjába tartozó, Tanzániában honos majomfaj.

Uzungwa-vöröskolobusz
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok
Altörzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Főemlősök
Család: Cerkóffélék
Alcsalád: Karcsúmajomformák
Nem: Piliocolobus
Tudományos név
Piliocolobus gordonorum
Matschie, 1900
Szinonimák

Procolobus gordonorum

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uzungwa-vöröskolobusz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Uzungwa-vöröskolobusz témájú médiaállományokat és Uzungwa-vöröskolobusz témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

Az Uzungwa-vöröskolobusz hímjeinek testhossza 46–70 cm közötti, a nőstényeké 47–62 cm; ehhez járul még 45–80 cm közötti farkuk. A hímek súlya 9–13 kg, a nőstényeké 7–9 kg között lehet. Bundája fekete vagy sötétszürke, de hasa, végtagjai belső oldala, nyaka és pofaszakálla fehér-halványszürke. A hát alsó részén és a farkon esetleg vöröses elszíneződés is megfigyelhető. Az állat legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy feje tetején élénk vörösbarna üstököt visel. A szemek fölött a homlokon egy keskeny fekete szőrsáv választja el az arcot és a vörös hajkoronát. Csupasz arca fekete, kivéve egy halványrózsaszín foltot az orrvégén és a felső ajkán. Hosszú farka felül fekete vagy tompa sárgásfekete, alul fehér. A többi kolobuszhoz hasonlóan hüvelykujja csonkká redukálódott, többi ujja azonban hosszú és erős, könnyedén el tudja kapni vele a faágakat. Az ovuláló nőstény nemi szervének környéke kb. 10x10 cm-es területen rózsaszínné válik és megduzzad.

Elterjedése

szerkesztés

Csak Tanzániában honos, egy kb. 5000 km²-es területen és azon belül is több, egymástól elszigetelt populációra bomlik. A legtöbb vöröskolobusz az Uzungwa-hegység Nemzeti Parkban és néhány környező védett erdőben található 250-2200 méter közötti magasságban.

Erdei állat, de elsődleges és másodlagos esőerdőben, köderdőben, mocsarakban, galériaerdőkben egyaránt előfordulhat.

Életmódja

szerkesztés

Nappal aktív. Elsősorban levelekkel táplálkozik, de virágok, gyümölcsök, gombák is szerepelnek az étrendjén. Időnként földet (vagy a fákra települt termeszbolyokat) is eszik, talán így segíti az emésztését.

Nagy, 7-83 (átlagosan 24) állatból álló csoportokban él, amelyekben több hím és nőstény is megtalálható. A hímek általában abban a csoportban maradnak ahol születtek, míg a nőstények gyakran máshová költöznek. A hímek csak ritkán agresszívak egymással. Élelemhiány esetén a nagy csoportok több kisebb részre válnak szét, amelyek külön keresnek táplálékot. Egy nap általában 200-600 métert tesznek meg élelem után kutatva.

Az Uzungwa-vöröskolobuszra a koronás sas és a csimpánzok vadásznak. Ha ellenséget pillant meg az állat vészkiáltással figyelmezteti társait: a kiáltás más a levegőből vagy a földről érkező veszély esetén.

Szaporodása

szerkesztés

Szaporodása kevéssé ismert. A hímek kb. négy és fél évesen, a nőstények négyévesen lesznek ivarérettek. A kölyköknek kizárólag a nőstények viselik gondját. A kismajmok életük első három hónapját anyjuk hasának szőrébe kapaszkodva töltik.

Környezetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az Uzungwa-vöröskolobusz a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett státusszal szerepel. Elterjedési területe kicsi és azon belül is erősen fragmentált. Legnagyobb populációja kb. 2000 egyedet számlál és a faj teljes létszáma feltehetőleg nem haladja meg a 10 ezret. Elterjedési területének fele az Uzungwa-hegység Nemzeti Parkra esik, vagyis többé-kevésbé védett; de a többi magánkézben van vagy csak elméletileg védett erdőre esik és sorsa bizonytalan. Elsősorban az erdőirtás és a vadászat fenyegeti. A faj megtalálható a washingtoni egyezmény (CITES) II. mellékletében, vagyis kereskedelme korlátozott.