Főmenü megnyitása

Václav Havel

cseh drámaíró, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök

Václav Havel (Prága, 1936. október 5.Vlčice, 2011. december 18.[15]) cseh író, politikus, előbb csehszlovák (19891992), majd cseh köztársasági elnök (19932003). A „Visegrádi Négyek” egyik alapítója és a világpolitikát is befolyásoló európai gondolkodó volt. 1986-ban Erasmus-díjjal tüntették ki.

Václav Havel
Václav Havel cut out.jpg
Született 1936. október 5.
Prága
Elhunyt 2011. december 18. (75 évesen)
Vlčice
Állampolgársága
Nemzetisége cseh
Házastársa
  • Olga Havlová (1964. július 9. – 1996. január 27.)[1]
  • Dagmar Havlová (1997. január 4. – 2011. december 18.)[2]
SzüleiBožena Vavrečková
Václav Maria Havel
Foglalkozása író, politikus
Tisztség
  • a Charta ’77 szóvivője
  • Csehszlovákia elnöke (1989. december 29. – 1992. július 20.)
  • President of the Czech Republic (1993. február 2. – 2003. február 2.)
Iskolái
  • Színházművészeti Kar
  • Akademické gymnázium Štěpánská (–1955)
  • Cseh Műszaki Egyetem (1955–1957)
Kitüntetései
  • Gottlieb Duttweiler Prize
  • Concordia Prize
  • Four Freedoms Award - Freedom Medal
  • Philadelphia Liberty Medal
  • Democracy Service Medal
  • Delta Prize for Global Understanding
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Order of the Star of Jordan
  • a Drezdai Egyetem díszdoktora
  • a Bar Ilan Egyetem díszdoktora
  • a Jeruzsálemi Héber Egyetem díszdoktora
  • a Varsói Egyetem díszdoktora
  • Karel Čapek Prize
  • a Haifai Egyetem díszdoktora
  • a Padovai Egyetem díszdoktora
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Prága díszpolgára
  • Grand Collar of the Order of Liberty[3]
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1968)[4]
  • Erasmus-díj (1986)[5]
  • Olof Palme-díj (1989)
  • A német könyvszakma békedíja (1989. október 15.)
  • Nemzetközi Simón Bolívar-díj (1990)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje (1990. március)
  • Plzeň díszpolgára (1990. május 6.)[6]
  • Grand Collar of the Order of the Southern Cross (1990. október)
  • Sonning-díj (1991)
  • honorary doctor of the Université libre de Bruxelles (1991)
  • Károly-díj (1991. május 9.)[7]
  • Indira Gandhi Prize (1993)
  • Theodor Heuss-díj (1993)[8]
  • Fehér Sas-rend (1993. október)
  • Order of Freedom (1993. november)
  • Philadelphia Liberty Medal (1994)
  • Catalonia International Prize (1995)[9]
  • Geuzenpenning (1995)
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1995)[10]
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1995. július)
  • Bath-rend lovagja nagykereszttel (1996. március)
  • Collar of the Order of the Cross of Terra Mariana (1996. április)
  • Rio Branco-rend (1996. szeptember)
  • Order of the Liberator General San Martín (1996. szeptember)
  • Order of the Republic (1996. szeptember)
  • Princess of Asturias Award for Communications and Humanities (1997)
  • Fulbright Prize (1997)
  • Prix mondial Cino Del Duca (1997)
  • Order of al-Hussein bin Ali (1997. szeptember)
  • Grand Cross of the Order of Vytautas the Great (1999. szeptember)
  • Grand Cross special issue of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany, special issue (2000)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (2000. május, 2000)
  • Order of State of Republic of Turkey (2000. október)
  • Lagun Onari (2001)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (2001. február)
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal (2001. szeptember)
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja (2002. április)
  • Freedom Award (2003)
  • Ambassador of Conscience Award (2003)
  • Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (2003. január)
  • Deutscher Nationalpreis (2003)
  • Companion of the Order of Canada (2003. május 8.)[11]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2003. július)
  • Gandhi Peace Prize (2003. augusztus)
  • Fehér Oroszlán-rend nagykeresztje lánccal (2003. október)
  • Recipient of the Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 1st class (2003. október)
  • Light of Truth Award (2004)
  • Order of Brilliant Star (2004. november)
  • Monismanien díj (2005)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (2005. november)
  • Bridge Prize of the City of Regensburg (2006)
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 3rd class (2006. október)
  • Honorary doctor of the University of Liège (2007)
  • Jaroslav Seifert-díj (2008)
  • Giuseppe Motta Medal (2008)
  • Quadriga (2009)
  • 1st of June Award (2009)[12]
  • Franz Kafka-díj (2010)[13]
  • St. George's Order of Victory (2011. október)
  • Budapest díszpolgára (2013)
Halál okarespiratory failure
Sírhely Vinohrady temető (2012. január 4. – )[14]

Václav Havel aláírása
Václav Havel aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Havel témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Václav Havel egy jómódú polgárcsaládban született Prágában. Az egyetemre nem nyert felvételt „burzsoá” származása miatt. Ezért egy laboratóriumban dolgozott segédként, valamint taxisofőr is volt, közben a Prágai Műszaki Egyetem esti tagozatát látogatta. 1960-tól egy színházban[16] dolgozott, 1963-ban mutatták be első darabját. Ebben az időben már nyíltan hirdette azt a véleményét, hogy vissza kellene térni a két világháború közötti liberális, demokratikus tradíciókhoz. Az 1968-as csehszlovákiai invázió után eltiltották a színháztól, ezután fizikai munkás lett. Mivel részt vett a Charta ’77 mozgalomban (mint szóvivő), öt és fél évre bebörtönözték. 1989-re ő lett az emberi jogok és a politikai liberalizáció fő szószólója. A csehszlovákiai „bársonyos forradalomban” vezető szerepet töltött be, 1989. december 29-én a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé választotta meg a parlament Husák lemondása után.

Ő lett az 1990-es első szabad választások után Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Kiállt a csehek és szlovákok egy államban való maradása mellett. Kormányzása alatt saját minisztereivel került ellentétbe, mert a társadalmi igazságosság nevében nem értett egyet a gazdasági váltás ütemével, a kapitalizmus bevezetésének módjával. Amikor a szlovákok deklarálták függetlenségüket, lemondott. 1993-ban, az első csehországi elnökválasztáson ismét megválasztották, majd 1998-ban is. Továbbra is mint az ország erkölcsi és szociális lelkiismerete működött. Havel személyes presztízse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Csehország iránt a nemzetközi szimpátia megerősödött, sokan tisztelték igyekezetét, amellyel próbálta elősegíteni a megbékélés folyamatát Csehország és szomszédai között. Nagy szerepe volt annak az újfajta Európai Unió-képnek megformálásában is, mely a cseheket és más közép- és kelet-európai országokat az európai kultúra fővonalába helyezett. Az alkotmány megtiltotta Havelnek, hogy újra elnökké válasszák, tisztségében Klaus követte.

DrámáiSzerkesztés

Havel drámái a cseh neoavantgárd dráma abszurd irányzatába tartoznak.

  • Kerti ünnepély (1963, fordította: Abody Béla)
  • Leirat (1967, fordította Zádor András)
  • Koldusopera[17] (1972)
  • Audiencia (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Verniszázs (1975, fordította: Bojtár Endre)
  • Tiltakozás (1978, fordította: Varga György)
  • Largo desolato (1984, fordította: Bojtár Endre)
  • Kísértés (1985, fordította: Bojtár Endre)
  • Területrendezés (1987, fordította: Varga György)

Egyéb írásokSzerkesztés

  • Jegyzőkönyvek (1966, kísérleti versek és tanulmányok, nincs magyar fordítása)
  • A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége (1968, fordította: Zádor András)
  • A kiszolgáltatottak hatalma (1990, Publicisztikai írások, esszék, fordította: Balla Kálmán)
  • Levelek Olgának (1988)
  • Távkihallgatás: Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel (1986, fordította: Varga György)

MagyarulSzerkesztés

  • Kerti ünnepély. Játék; ford. Kosnar Sándor, Zsigó Károly; Színháztudományi Intézet, Bp., 1965 (Világszínház)
  • Leirat. Színmű; ford. Bojtár Endre; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
  • Audiencia; ford. Károly Ignác Ábrahám; ABC Független, Bp., 1983
  • Audiencia / Lakásszentelő; ford. Károly Ignác Ábrahám; AB Független, Bp., 1983
  • Largo desolato. Öt színmű / Kerti ünnepély / A leirat / Audiencia / Verniszázs; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Bojtár Endre, Zádor András, Varga György, V. Detre Zsuzsa, Bojtár Endre; Európa, Bp., 1989
  • Audiencia; ford. Varga György; Madách Színház, Bp., 1989 Klasszis–Informatik, Bp., 1989 (Madách Színház műhelye)
  • Távkihallgatás. Karel Hvízhd'ala beszélgetései Václav Havellel; ford., jegyz. Varga György; Interart, Bp., 1989
  • Kísértés. Színmű 2 részben, 10 jelenetben / Területrendezés. Színmű öt felvonásban; ford. Bojtár Endre, Varga György; Interart, Bp., 1990
  • A kiszolgáltatottak hatalma; vál. F. Kováts Piroska, Tőzsér Árpád, ford. Balla Kálmán et al., jegyz. Vilém Precan; Madách, Bratislava, 1991
  • Kérem, röviden! Beszélgetés Karel Hvízd'alával, feljegyzések, dokumentumok; ford. Varga György, G. Kovács László; Ulpius-ház, Bp., 2007
  • A szabadság igézete. Esszék, publicisztikai írások, beszédek; vál., szerk. G. Kovács László; Kalligram, Pozsony, 2012

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Václav Havel témában.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés