Főmenü megnyitása

Vágó Pál (festő)

magyar festőművész

Vágó Pál (Jászapáti, 1853. június 6.Budapest, 1928. október 15.) magyar festőművész.

Vágó Pál
Goszleth István fotója
Goszleth István fotója
Született 1853 június 6.
Jászapáti
Elhunyt 1928. október 15. (75 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Foglalkozása festőművész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágó Pál témájú médiaállományokat.
Vágó Pál szülőháza

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Szeged szebb lesz mint volt

Eredetileg jogásznak tanult, de Münchenben Wagner Sándor mesteriskolájában, majd Párizsban Jean-Paul Laurens-nél festészeti tanulmányokat folytatott. Eleinte müncheni akadémikus stílusú tárgyias felfogású életképeket festett (Jár a baba, Menekülők), hazajőve jászsági és más alföldi jeleneteket (Jászapáti táj, Húsvéti öntözés) festett, s állított ki Budapesten nagy sikerrel, elnyerte a Műcsarnok 1887-es nagydíját. 1881-ben nagy sikert aratott az 1879-es szegedi nagy árvízről festett képével, amiben nagyon jellegzetesen ragadta meg a katasztrófa utáni tanácstalanságot, döbbenetet, mely a királyt, sőt egész Európát meghatotta.

Később Székely Bertalan, Madarász Viktor hagyományainak szellemében monumentális magyar történelmi képeket festett kiváló kompozícióteremtő- és alakábrázoló képességgel. Az alakok mozgásának érzékeltetése, akár nagy tömegben is, nem okozott számára gondot. Mednyánszky Lászlóval, Olgyay Ferenccel együtt jócskán kivette részét Feszty Árpád A magyarok bejövetele c., azóta Feszty-körkép néven híressé vált monumentális alkotás megfestésében, de egymaga is képes volt monumentális történelmi jelenetek ábrázolására.

A millenáris ünnepségek idején (1896 körül) igen foglalkoztatott festő volt, amely bizonyítottan nagy mesterségbeli tudásának és az ezzel párosuló nagy teljesítőképességének volt köszönhető. 1897-ben részt vett a monumentális Erdélyi körkép megfestésében. Kivette részét a 21 kötetes „Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” c. sorozat illusztrációinak előkészítésében. Freskókat is festett a jászapáti templomban és a volt Ludovika Akadémián, ez utóbbit Pataky Lászlóval együtt.

A legmagasabb kitüntetést A huszárság diadalútja c. (1899) történelmi pannója hozta meg számára, itthon Lotz-díjjal tüntették ki, Franciaországban a francia Becsületrenddel jutalmazták. E kép 1996 óta a Hadtörténelmi Múzeumban látható a Vágó Pál Emlékbizottságnak köszönhetően.

Halála után, 1929-ben rendeztek műveiből kiállítást a Műcsarnokban. Hagyatékával jelenleg a Vágó Pál Emlékbizottság törődik.[4] Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

MűveiSzerkesztés

ÉletképekSzerkesztés

  • Jár a baba (1881)
  • Gyík
  • Szegedi árvíz (1881)
  • Menekülők (1882)
  • Olvasó öregasszony (1883)
  • Jászapáti táj
  • Húsvéti öntözők
  • Vonós négyes
  • Birkózó bikák
  • Víg társaság (1890)

Történeti kompozíciókSzerkesztés

 
Magyarok Kijev előtt (1896-99)
  • Magyarok Kijev előtt (népvándorlás kora) (1882) (olaj, vászon 150x250 cm; (MNG)
  • A magyarok bejövetele avagy a Feszty-körkép (1893-94)
  • Bem-Petőfi körkép (Nagyszeben bevétele, 1849. március 11.) (1898) (olaj, vászon, 120x15m; jelenleg restaurálás alatt Lengyelországban)
  • Ferenc József zászlaja alatt huszárroham (1898) (Vázlat, olaj, vászon 2x? m.; magántulajdonban)
  • A huszárság diadalútja történelmi pannó (1899) (18 m hosszú, 3,5 m magas; a Hadtörténelmi Múzeumban látható 1996 óta)
  • Szeged szebb lesz mint volt (1902) (olaj, vászon, 7x4 m; a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében)
  • Budavár bevétele 1849-ben (1906) (olaj, vászon 6x3,7 m; MNG tulajdona, letétben a Budavári Önkormányzat dísztermében)

KönyvillusztrációkSzerkesztés

  • Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben. 1-21. köt. Budapest : Révai, 1887-1901.

DíjakSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. 4. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523647

JegyzetekSzerkesztés

  1. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. Benezit Dictionary of Artists. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. 2017. július 18.
  4. VÁGÓ PÁL festőművész emlékére. [2009. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 1.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés