Vág (folyó)

a Duna mellékfolyója Szlovákiában

A Vág (szlovákul: Váh, németül: Waag) Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km.

Vág
A Vág Pöstyénnél
A Vág Pöstyénnél
Közigazgatás
Országok  Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz403 km
Forrásszint664 m
Vízhozam152 m³/s
Vízgyűjtő terület10 640 km²
Forrás Alacsony-Tátra, Szlovákia
é. sz. 49° 01′ 08″, k. h. 19° 48′ 33″
Torkolat Duna
é. sz. 47° 44′ 59″, k. h. 18° 08′ 51″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vág témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete szerkesztés

Neve a régi germán wȃg (hullámzó víz) szóból származik, a magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került át.[1]

Leírása szerkesztés

A Vág a Duna bal parti mellékfolyója, mely a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál a Liptói-medencében. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. Zsolnánál délre fordul, ezután alsó folyása csak patakok vízével gazdagodik. Gútánál éri el a Kis-Dunát, ezután a folyó végső szakaszát Vág-Dunának nevezik. Ez a torkolatának közelében befogadja a Nyitrát, majd Komárom városánál éri el a Duna folyamot, annak 1766-os folyamkilométerénél.

Mellékfolyói szerkesztés

Jobb oldali szerkesztés

Bal oldali szerkesztés

Vág melletti települések szerkesztés

 

 
A Vág vízgyűjtő területe

Vízerőművek szerkesztés

A folyón tíznél több vízierőmű létesült, akár falvakat is elárasztó víztározókat (például a Liptovská Mara (Liptói-tenger)) építettek.

Vágköz szerkesztés

Vágközön a Duna és a mai Vág-Duna közét értik a Csilizközig. A folyótorkolatnál kialakult elkeskenyedő földnyelv „szigetcsúcsként” ismert.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 676. o. ISBN 963 05 3346 4  
  2. Hidak Komárom-Esztergom megyében (dr. Tóth Ernő: Földrajzi adottságok) (PDF). Hídtörténeti kiadványok, 2001. (Hozzáférés: 2021. október 13.)

Források szerkesztés