Választások és népszavazások Esztergomban
A rendszerváltás után Esztergomban tartott önkormányzati választások eredményei és az azóta megtartott helyi népszavazások.
1992-es helyi népszavazás Kertváros leválásáról
szerkesztés1992. január 11-én népszavazást tartottak Kertvárosban az Esztergomról való elszakadásról. A megjelentek 73,4%-a a leválásra szavazott, de mivel a részvételi arány 42,4%-os volt, a referendum érvénytelen lett.[1]
1994-es önkormányzati választás
szerkesztés
A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 468[2]
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| dr. Könözsy László | független | 3602 | 40,47% |
| Balogh Péter | független | 2572 | 28,9% |
| dr. Varga Győző | SZDSZ-MSZP | 2090 | 23,48% |
| Rozgonyi Miklós | független | 636 | 7,15% |
1997-es népszavazás a NATO-csatlakozásról
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 577 [3]
| Igen | Nem | Érvénytelen |
|---|---|---|
| 10 699 | 1 482 | 83 |
1998-as önkormányzati választás
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 22 814[4]
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| dr. Könözsy László | Független | 1881 | 17,86% |
| Szűcs György | Közéleti Szövetség Esztergomért FKGP, KDNP, MIÉP |
1809 | 17,18% |
| Simon Tibor | Rudnay Egyesület | 1499 | 14,24% |
| Csernusné Láposi Elza | MSZP | 1422 | 13,5% |
| Sipos Imre | Fidesz | 1375 | 13,06% |
| dr. Etter Ödön | Független | 878 | 8,34% |
| Haller Zoltán | Együtt Esztergomért Egyesület | 691 | 6,56% |
| dr. Havas Miklós | Független | 529 | 5,02% |
| Miavecz Jenő | SZDSZ | 446 | 4,24% |
2002-es önkormányzati választás
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 423[5]
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| Meggyes Tamás | Fidesz-MDF | 6566 | 54,79% |
| Kocsi Ferenc | MSZP-SZDSZ | 4544 | 37,92% |
| Urbánné Harcz Mária | független | 382 | 3,19% |
| Juhász Albin | független | 334 | 2,79 |
| Tamáshidy Viktória | MIÉP | 157 | 1,31% |
2003-as magyarországi népszavazás az EU-csatlakozásról
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 282
| Igen | Nem | Érvénytelen |
|---|---|---|
| 9 516 | 2 081 | 42 |
2004-es magyarországi népszavazás
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 480
A kettős állampolgárságról szóló kérdésre s nagyobb városokban csak Sopronban, Hódmezővásárhelyen és Esztergomban született érvényes, igen-többségű eredmény.[6][7]
| Szavazás | Igen | Nem | Érvénytelen |
|---|---|---|---|
| Kettős állampolgárság | 7 993 | 3 208 | 154 |
| Kórháztörvény | 6 384 | 4 772 | 199 |
2004-es helyi népszavazás a vízgazdálkodásról
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 428[8]
A 2004-es helyi népszavazást a kórháztörvényről és a kettős állampolgárságról szóló kettős népszavazással egy időben tartották meg a helyi képviselők kezdeményezésére. Mivel a részvételre jogosultak 48 százaléka járult az urnák elé, a szavazás érvénytelenül zárult.[9]
Előzménye a Kenyérmezői-patak 2004-es vízszennyezése volt, aminek következtében a városban napokig nem lehetett csapvizet fogyasztani. A városvezetés a dunai csápos-kutakat karsztvízfeltárásokkal próbálta meg felváltani. A kérdés a következőképpen hangzott:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az esztergomi polgárok egészséges ivóvízzel történő garantált ellátása érdekében, Esztergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával váltsa ki a sérülékeny, szennyezhető dunai vízbázist és a Képviselő-testület kérje ki az állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?”
A népszavazást követően a kísérleti fúrások megindultak, és 2006-ban karsztvizet találtak Búbánatvölgyben, amire a közeljövőben áll át a város vízellátása. A karsztvízre történő átállás 2007. augusztus 27-én kezdődött meg.[10]
2006-os önkormányzati választás
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 23 981[11]
A tizennégy egyéni választőkörzetből tizenháromban állított jelöltet a Fidesz-KDNP együttműködés, ezekben a körzetekben az ő jelöltjeik nyertek. A tizennegyedikben egy független jelölt jutott be a 23 fős képviselőtestületbe. Listán 3 MSZP-SZDSZ, 2 MDF, 2 Vállalkozók Pártja és 2 „Civil Összefogás”[12] által állított jelölt szerzett mandátumot.
| Jelölt | Párt | Szavazatok száma | Arány |
|---|---|---|---|
| Meggyes Tamás | Fidesz-KDNP | 7747 | 60,58% |
| Horányi László | Civil Összefogás Esztergomért az MSZP, SZDSZ támogatásával |
3661 | 28,63% |
| dr. Jónás László | MDF | 1160 | 9,07% |
| Mocsnik András | Esztergomi Szociáldemokrata Egyesület | 221 | 1,73% |
2006-os helyi népszavazás a Holcim-cementgyárról
szerkesztés[13] A svájci tulajdonú Holcim cementipari vállalat Tát és Nyergesújfalu közelében új cementgyár építését szerette volna elérni a korszerűtlen lábatlani üzeme helyett, ám a közeli települések tiltakozása miatt több helyen is népszavazást tartottak. Az esztergomi érvényes, eredményes népszavazás volt.[14] Az érvényes szavazatok többsége, a gyár megépítését ellenző igen volt. A kérdés a következőképpen szólt:
„Egyetért-e azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Lábatlan város határától közelebb eső területen, környezetvédelmi szempontból már most is súlyosan terhelt környezetben, egy új, hagyományos vagy háztartási vagy veszélyes hulladékokkal is üzemelő cementgyár építését?”
A magát a kérdést sok kritika érte a városban. Sokan, akik ellenezték a cementgyár építését nemmel szavaztak. A szomszédos Tát községben a kérdést egyértelműen tették fel: Akarja-e, hogy Nyergesújfalu területén, Tát határában cementgyár épüljön?
2008-as magyarországi népszavazás és helyi népszavazás
szerkesztésEsztergomban a tandíjat, vizitdíjat és a kórházi napidíjat érintő kérdések mellett egy negyedik, helyi népszavazási kérdés szerepelt március 9-én.
Az országos népszavazás
szerkesztésMíg Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a részvétel az országban, Esztergomban országos átlag feletti volt a megjelentek aránya, 52,27%[15][16]
| Szavazás | Igen | Nem |
|---|---|---|
| Napidíj | 81,69% | 18,31% |
| Vizitdíj | 80,08% | 19,92% |
| Tandíj | 79,75% | 21,25% |
Helyi népszavazás
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 24 119[17]
A látszólag egyszerű helyi népszavazási kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Önkormányzat a Gyarapodás Programjának megvalósítását felgyorsítsa?”
A helyi sajtóban Meggyes Tamás polgármester, a Gyarapodás Programjának írója többször is bizalmi szavazásnak nevezte a kérdést az ő és a képviselőtestület munkájával kapcsolatban. Mindezt a megromlott közhangulat miatt érezte fontosnak. (Lásd még: itt)[18][19]
A népszavazás eredménye[20]
| Igen | Nem | Érvénytelen | Hiányzó |
|---|---|---|---|
| 8147 | 3823 | 328 | 46 |
2008-as népszavazások a helyi közlekedésről
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 24 195[21]
2008. június 8-án népszavazást tartottak két közlekedést érintő kérdésben. Ez volt a város történetében az első, állampolgárok által kezdeményezett népszavazás. Eredetileg hét kérdésben adtak beadványt különböző ügyekben, azonban ezek közül csak kettő ment át a törvényességi kontrollon.
A törvényességi kontrollon megbukott beadványok
szerkesztésAz öt elutasított beadvány a következő volt: A Szent István Gimnázium elhelyezése, az öt millió forint feletti költségvetési összegek nyilvánossága, Szent István Fürdő városi tulajdonban tartása, a belvárosi magáningatlanok tulajdoni lapjára előzetes egyeztetés és indoklás nélkül bejegyzett elővásárlási jog eltörlése, valamint Esztergom-Kertvárosban a korábbi három választási körzet visszaállítása.[22]
Előzmények
szerkesztésAz önkormányzati fenntartású Szent István Gimnázium az egyházi kártalanítás miatt 2007-ben elhagyni kényszerült addigi vízivárosi épületét. Rövid időn belül megszüntették az igazgatóhelyettesi posztot, majd az addigi igazgatót felmentették. Az ügyben szimpátiatüntetést rendeztek a Széchenyi téren, és az országos sajtó is felfigyelt az iskola sorsára.[23]
Esztergom belvárosában az önkormányzat több ingatlanra örökös elővásárlási jogot jegyzett be a tulajdonosok tudta nélkül. Az indokolás szerint ez a lépés a hosszú távú rendezési tervek miatt vált szükségessé. Az ügy 2007. december 4-én az index.hu cikkével kapott országos nyilvánosságot.[24]
A hagyományosan baloldalinak mondott Esztergom-Kertvárosban a 2006-os választások előtt az addigi három körzet helyett kettőt alakítottak ki.[25]
A törvényességi kontrollon átment beadványok
szerkesztésA kontrollon átment beadványok a helyi közlekedést érintették: A Lőrinc utca teljes szakaszán a kétirányú forgalom visszaállítása valamint a Széchenyi tér gépjárműforgalom előtti megnyitása az ott lakók számára.[26]
Előzmények
szerkesztés
A Lőrinc utca 2007 augusztusában egyirányú lett a Bottyán híd lábánál egy rövid szakaszon. Ennek következtében a Prímás-sziget felől érkező autóknak előfordul, hogy kilométereket kell kerülniük, hogy a Tabán hídon át jöhessenek vissza a szigetről, ugyanis a többi híd a városban csak a gyalogos forgalmat szolgálja ki. Az ügyben már rendeztek tüntetést az említett útszakaszon, ahol a polgármester kiállt korábbi döntése mellett, miszerint így a lehet belvárost tehermentesíteni az átmenő forgalom alól.[27] Később több mint, ezer aláírás gyűlt össze a forgalmi rend visszaállítását kérve.[28] Pár héttel a szavazás előtt a kétirányú forgalmat visszaállította az önkormányzat.
A város főterét, a Széchenyi teret 2006-ban egymilliárd forintból újíttatta fel a város, azonban a behajtás sem az ott lakóknak, sem az ott működő éttermeknek nem engedélyezett. Jelenleg a mentőn, tűzoltón, rendőrségen kívül senki más nem hajthat be a felújított térre.[27]
A kezdeményezők 2008. február 2-án adták át az aláírási íveket a városházán. A Lőrinc utcát érintő kérdésben 4796, a Széchenyi teret érintő kérdésben pedig 3451 darab aláírás gyűlt össze szemben a szükséges 2340-nel.[29]
A népszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt.[30] Mindkét kérdésben 2201 érvényes és 13 érvénytelen szavazat született.[31]
2009-es európai parlamenti választás
szerkesztésVálasztópolgárok száma a szavazás befejezésekor: 23 672[32]
A 2009. június 7-én, vasárnap megtartott választásokon Esztergomban a részvétel 44,00 százalékos volt, amivel Esztergom a 30 000 főnél népesebb vidéki városok között a legmagasabb részvételt érte el.[33] Esztergomban mind a 29 szavazókörében a Fidesz nyert.
| Fidesz | MSZP | Jobbik | MDF | LMP-HP | SZDSZ | Munkáspárt | MCF |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 59,72% | 15,81% | 13,52% | 5,51% | 2,53% | 2,14% | 0,69% | 0,09% |
2009-es helyi népszavazás a városi holdingról
szerkesztésA választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor: 24 147[34]
Az EP-választásokkal egyszerre újabb népszavazásra került sor a városban. Ezzel folytatódott az előző évek gyakorlata, miszerint az országos szavazások mellett helyi népszavazást is tartanak. A kezdeményezést kilenc fideszes önkormányzati képviselő nyújtotta be.[35] Témája a városi tulajdonú Strigonium Holding részvényeinek „közösségi” tulajdonba adása. 2006-ban a városi cégeket debreceni mintára holdingba szervezték, és ekkor a Strigonium Rt. vált a cégek tulajdonosává.[36][37] A kérdés a következőképpen szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyenesen vagy rendkívül kedvezményesen átadja az esztergomi polgárok részére?”
A kezdeményezők szerint így az esztergomiakat bevonhatják a cégek (hirdető, szállodaépítő, hajózási, ingatlankezelő stb.) működésébe. A ellenzők szerint a népszavazás szükségtelen, hiszen testületi döntéssel is elintézhető lenne,[38] illetve burkolt privatizációval vádolták a polgármestert.[39] a Polgári Esztergomért Egyesület tiltakozásul érvénytelen szavazatok leadására kérte szimpatizánsait,[40] így az érvénytelen szavazatok száma megközelítette a 600-at. Az alacsony, 43 százalékos részvétel miatt a népszavazás érvénytelen lett.
| Szavazóként megjelent | Igen | Nem | Érvénytelen | Hiányzó |
|---|---|---|---|---|
| 10 344 (42,8%) | 6722 | 2974 | 581 | 67 |
2010-es önkormányzati választás
szerkesztésA 2010. október 3-án tartott önkormányzati választások során az addig tizenegy éven keresztül a polgármesteri tisztséget betöltő Meggyes Tamást leváltották, a helyére pedig a kétharmados többséggel megválasztott független Tétényi Évát választották. A tíz egyéni választókerületben mindenhol a Fidesz–KDNP által támogatott jelöltek nyertek, kétharmados többséget szerezve így a testületben. A kompenzációs listáról egy-egy hely jutott az MSZP-nek, a Jobbiknak, az LMP-nek, és a Vállalkozók Pártjának. A 23 906 választásra jogosult esztergomi választópolgárok 53,43%-a, azaz 12 786 polgár vett részt a választásokon. A függetlenként induló Tétényi Éva győzelméhez az vezetett, hogy a városban jelen lévő összes ellenzéki párt, az MSZP, a Jobbik és az LMP, valamint a civil szervezetek is felsorakoztak mögé, és nem állítottak saját jelöltet.[41]
| Jelölt neve | Szavazatszám | Arány | |
|---|---|---|---|
2014-es európai parlamenti választás
szerkesztés- Lásd még: a 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon cikket
A 2014. május 25-én tartott európai parlamenti választáson a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 23 327 fő volt. Az urnáknál megjelentek aránya 32,42% volt, ami 7562 főt jelent, ez a szám magasabb mint az országos 28,97%-os részvételi arány.[42] Az első három legtöbb szavazatot kapott párt a Fidesz–KDNP 4025 vokssal, második a Jobbik 1062, majd a Demokratikus Koalíció 862 leadott érvényes szavazattal. A legkisebb eredményt elért párt Seres Mária Szövetségesei volt, ami 0,31%-os eredményt ért el.
| Párt neve | Szavazatszám | Arány | |
|---|---|---|---|
2014-es önkormányzati választás
szerkesztésA 2014. október 12-én lezajló önkormányzati választások során a négy évig függetlenként vezető Tétényi Évát leváltották, és helyére a Fidesz–KDNP által támogatott Romanek Etelkát választották Esztergom polgármesterének. A tíz választókerületben a 2010-es eredményekhez hasonlóan a kormánypárti Fidesz-KDNP által támogatott jelöltek nyertek, újból kétharmados többséget szerezve így a testületben. A kompenzációs listáról egy-egy hely jutott a Jobbiknak, az LMP-nek, a Haladó Esztergomért Egyesületnek és a Vállalkozók Pártjának. A 23 733 szavazásra jogosult esztergomi lakos közül 11 863-an vettek részt az önkormányzati választásokon. Ez arányait tekintve 45,16%-os részvételt jelent, ami magasabb az országos 39,82%-nál. Először fordult elő, hogy öt évre szól a polgármesteri megbízatás. A városvezetési tisztségért összesen heten indultak, beleértve a regnáló polgármester asszonyt is. Először fordult az is elő Esztergom történelmében, hogy egyszerre három nő is induljon a polgármesteri székért, és hogy az első három helyen is ők végezzenek.[43][44][45]
| Jelölt neve | Szavazatszám | Arány | |
|---|---|---|---|
2019-es európai parlamenti választás
szerkesztésA 2019. május 26-án tartott európai parlamenti választáson a belföldi szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok száma 22 881 fő volt. Az urnáknál megjelent 10 361 fő 45,28%-os részvételt jelentett, ami magasabb volt az országos 43,48%-hoz képest.[46] A listára leadott érvényes szavazatok száma szerint az első három legtöbb voksot kapott párt a Fidesz–KDNP 5355 szavazattal, második a Demokratikus Koalíció 1891-el, majd a Momentum Mozgalom 1034 szavazattal. A legkevesebb voksot a Munkáspárt kapta 22 darabbal, azaz a szavazatok 0,21%-val.
| Párt neve | Szavazatszám | Arány | |
|---|---|---|---|
2019-es önkormányzati választás
szerkesztésA 2019-es magyarországi önkormányzati választásokat október 13-án, vasárnap tartották. A névjegyzékben lévő választópolgárok száma 23 296 fő volt. A városvezetői tisztségért hárman indultak. Elsőként egy helyi vállalkozó, Cserép János jelezte indulási szándékát, aki mögé a teljes parlamenti ellenzék (Jobbik Magyarországért Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, Demokratikus Koalíció, LMP), a Momentum Mozgalom, valamint a helyi civilszervezetek is beálltak.[47] Cserép az általa alapított Szeretgom.hu hírportálról elnevezett Szeretgom Egyesület jelöltjeiként mutatta be tíz egyéni képviselőjelöltjét. Másodikként a Fidesz–KDNP nevezte meg indulóját, aki nem a várost akkor az ő színeikben vezető Romanek Etelka, hanem az azon év májusa óta Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztosa, Hernádi Ádám lett.[48] A harmadik polgármester-jelölt Dr. Révfalvi Gergely ügyvéd volt, aki függetlenként indult, ám az Egész Esztergom nevű egyesület támogatását bírta.[49] Az Egész Esztergom Egyesület a tíz képviselőjelöltje közül négyet egyoldalúan visszaléptetett a Szeretgom Egyesület javára, így hat körzetben indultak jelöltjei.[50] Egyéni képviselői helyekre ezen felül a Vállalkozók Pártja és a Civilek Esztergomért nevű szervezet pályázott.[51]
Az urnáknál 10 379 fő jelent meg, ezzel 44,55%-os volt a részvétel, ami a 2010-es választások óta a legalacsonyabb aránynak számít.[52] A választás eredménye végül a Fidesz–KDNP győzelmével zárult, ugyanis a polgármesteri szék mellett mind a tíz egyéni képviselői helyet megszerezték. A második legtöbb szavazatot a Szeretgom Egyesület kapta, akiknek polgármesterjelöltje az érvényes szavazatszámból 2703-at, azaz a voksok 26,72%-át nyerte el. A harmadik polgármester-jelölt, Dr. Révfalvi Gergely 1518 szavazatot, azaz 15,00%-os eredményt ért el. A tíz Fidesz–KDNP-s egyéni képviselő Erős Gábor, Torma László, dr. Alberti Péter, Heckel Zoltán, Bánhidy András, Tordainé Vida Katalin, Kovács Tamás, Eck András, Tóth Tamás és Simonné Cserép Krisztina lettek. A négy kompenzációs listás helyre két Szeretgomos jelölt, Cserép János és Bádi Gábor, valamint egy Egész Esztergomos induló, Dr. Révfalvi Gergely, és egy Civilek Esztergomért jelölt, Vargáné Drevenka Gyöngyi került.[53] Ezzel a tizennégy képviselői helyből tizenegyet férfiak és hármat nők foglalhattak el.
| Jelölt neve | Szavazatszám | Arány | |
|---|---|---|---|
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Esztergomi krónika 1990-1994 (Kiadja Esztergom Város Önkormányzata, 1994)
- ↑ Polgármester jelöltek 1990-2002. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Választási WEB
- ↑ Önkormányzati választás '98
- ↑ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó És Választási Hivatal
- ↑ esztergom.hu Portál. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Hét Nap. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ :: 24 Óra Online
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 24.)
- ↑ Helyi néven Civil Összefogás. Tagjai az Együtt Esztergomért Egyesület (3E), a Regionális Szakmai Társaság, a Haladó Esztergomért Egyesület és a Női Vállalkozók egyesülete
- ↑ Archivált másolat. [2006. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ Napközbeni régiónkénti és megyénkénti részvételi adatok. [2008. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
- ↑ Kemma.Hu - Kemma[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ Hídlap - Elsöprő túlsúlyban az „igen”-ek. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
- ↑ YouTube - Meggyes bizalmi népszavazást kér
- ↑ Picasa Web Albums - Egominfo - Cím nélküli a. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
- ↑ http://www.valasztas.hu/hu/ovi/content/helyinepszavnk/2008-helyi-nepszavazasok-jk/20080608esztergom.pdf[halott link]
- ↑ Kemma.hu - Kemma[halott link]
- ↑ 320 éve itt vagyunk! - Szent István Gimnázium. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
- ↑ https://index.hu/politika/belfold/esztergevj12/
- ↑ mszp.hu[halott link]
- ↑ Esztergom 2.0 - Szeretgom - Esztergomi közösségi honlap - Helyi népszavazás Esztergomban. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 7.)
- ↑ a b Hídlap - Csepergős kötélhúzás a Lőrinc utcában. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 7.)
- ↑ Hídlap - Kérvény az egyirányúsítás ellen[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 17.)
- ↑ Az Önkormányzat sajtóközleménye
- ↑ http://www.valasztas.hu/idokhnsz/2008-helyi-nepszavazasok-jk/20080608esztergom.pdf[halott link]
- ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/ep09/outroot/hu/12/emjk12028.htm
- ↑ http://www.valasztas.hu/dyn/ep09/outroot/hu/napm8.htm
- ↑ Archivált másolat. [2009. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
- ↑ http://www.esztergom.hu/wps/portal/archiv?docid=PISI-6WMLNV[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
- ↑ http://szeretgom.hu/content/52618-meggyes-privatizalna
- ↑ http://szeretgom.hu/content/53482-a-pee-felhivasa-a-helyi-nepszavazas-kapcsan
- ↑ 2010-es Esztergom települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ a b Az Európai Parlamenti választáson leadott szavazatok – Esztergom településen. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2014. május 25.)
- ↑ 2014-es Esztergom települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ 45,16 %-os részvétel 17:30-ig. Szeretgom.hu. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ Eredményes anomáliák. Szeretgom.hu. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
- ↑ a b Európai parlamenti képviselők választása 2019 - megyei, települési eredmények. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
- ↑ Megvan a közös ellenzéki jelölt Esztergomban (magyar nyelven) (html). HVG, 2019. május 10.
- ↑ Hernádi Ádám a Fidesz esztergomi polgármester-jelöltje (magyar nyelven) (html). infoesztergom.hu, 2019. június 8.
- ↑ Az Egész Esztergom Egyesület is indul az önkormányzati választásokon (magyar nyelven) (html). Igom.hu, 2019. augusztus 7.
- ↑ Az Egész Esztergom 4 körzetben egyoldalúan visszalép a Szeretgom jelöltje javára (magyar nyelven) (html). Igom.hu, 2019. szeptember 10.
- ↑ Jelöltek - Önkormányzati választás 2019 - Esztergom (magyar nyelven) (html). Igom.hu, 2019. július 21.
- ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Esztergom (Komárom-Esztergom megye) (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13.
- ↑ a b Helyi önkormányzati választások 2019 - Esztergom (Komárom-Esztergom megye) (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13.