Vámosi János
Vámosi János, született Wéber[1] (Bicske, 1925. augusztus 2. – Budapest, 1997. szeptember 18.) EMeRTon-díjas magyar énekes. A magyar tánczene egyik jelentős alakja volt, akárcsak felesége, Záray Márta.
Vámosi János | |
1975-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Wéber János |
Született | 1925. augusztus 2. Bicske |
Elhunyt | 1997. szeptember 18. (72 évesen) Budapest |
Sírhely | Tatabánya |
Házastársa | Záray Márta |
Pályafutás | |
Műfajok | Táncdal, pop |
Aktív évek | 1948–1997 |
Hangszer | énekhang |
Díjak | SZOT-díj (1977) EMeRTon-díj (1989) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994) |
Tevékenység | énekes |
Kiadók | Hungaroton, Hungaroton-Pepita |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosi János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésMár kisiskolás korában szaxofonozni tanult. Gépipari technikumban érettségizett, majd munka mellett a Király utcai zeneiskolába járt, ahol hangképzést és zeneelméletet tanult. 1948-ban kapta meg énekesi működési engedélyét. Záray Mártával – aki negyvennégy éven át, haláláig felesége volt – 1950-ben ismerkedett meg, 1953-ban kötöttek házasságot. Azóta együtt énekeltek, és dallamos slágereikkel hamar népszerűvé váltak. Munkájuk során fontosnak tartották a közönséggel való személyes kapcsolattartást, ezért műsorukkal járták az országot, külföldön is gyakran szerepeltek. Sok rádió- és tévéfelvételük készült.
Első közös nagylemezük ugyan csak pályafutásuk 25. évfordulóján jelent meg, de hamarosan gyémántlemez lett. Ezen hallható a slágerré vált Homokóra és a Járom az utam című dal is. Művészi pályája elismeréseként – Záray Mártával együtt – 1992-ben az Artisjus Zenei Alapítvány jutalomban részesítette, 1994-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést.[2]
Sírja, ahol feleségével együtt nyugszik, Tatabányán, az Újtelepi temetőben található.
Diszkográfia
szerkesztés- 1962 Tánczene (Qualiton)
- 1966 Megáll az idő (Qualiton)
- 1977 Homokóra (Hungaroton-Pepita)
- 1978 Nekünk találkozni kellett (Hungaroton-Pepita)
- 1980 Ének az esőben (Hungaroton-Pepita)
- 1982 Köszönet a boldog évekért (Hungaroton-Pepita)
- 1984 Ketten az úton (Hungaroton-Pepita)
- 1985 Gól (Hungaroton-Pepita)
- 1987 Álomvilág (Hungaroton-Pepita)
- 1988 Halló, itt jóbarát (Hungaroton-Pepita)
- 1992 Micsoda évek vannak mögöttünk (Hungaroton-Gong)
Díjak
szerkesztés- Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – különdíja (1966)
- SZOT-díj (1977)
- EMeRTon-díj (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Záray Márta–Vámosi János Díj
szerkesztésKeresztlányuk kezdeményezésére létrehozták a Záray Márta – Vámosi János Kulturális, Művészeti és Emlékezeti Alapítványt azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja a művészházaspár zenei hagyatékát. 2002-ben egykori otthonukban (Budapest II. kerület Orsó utca 13.) emlékszobát nyitottak, valamint nevükkel díjat alapítottak. A díjjal azok előadóművészeket ismerték el, "akik tovább járják az utat", azaz tehetségükkel szolgálják a közönséget.
- Díjazottak:
- 2002
- Kovács Kati Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, dalszerző, színművésznő
- Aradszky László táncdalénekes,
- Korda György táncdalénekes,
- Balázs Klári táncdalénekesnő,
- 2003
- Harangozó Teri táncdalénekesnő,
- Payer András zeneszerző, táncdalénekes
- 2004
- Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas előadóművész, hegedűművész
- 2002
Best-of Gyűjtemény
szerkesztés- 1990 Aranyalbum Hungaroton-Pepita
DVD
szerkesztés- 2007 Záray-Vámosi RnR Média
Emlékezete
szerkesztés- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Záray-Vámosi Emlékoldal
- ↑ MTI hírarchívum, 1997. szeptember 18.
Források
szerkesztés- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Biográf Kiadó 1997
További információk
szerkesztés- Bradányi Iván: Ketten az úton. Záray-Vámosi és a magyar könnyűzene csillagai; Solo Music Budapest Zeneműkiadó, Bp., 2003
- Kiss Eszter: Hát így vagyunk mi ketten: te meg én, két ember az élet szigetén. index.hu, 2016. október 30. (Hozzáférés: 2020. január 29.)