Vándorhangyaformák

A vándorhangyaformák (Ecitoninae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik alcsaládja két nemzetség öt nemével. Egyes rendszerezők ezeket a nemeket a nomádhangyaformák (Dorylinae) közé sorolják; az ő rendszereikben ez az alcsalád nem szerepel. E tisztázatlanságból adódóan négy bizonytalan rendszertani helyzetű nemet (a névadó vándorhangya kivételével mindegyik ittenit) mindkét alcsaládnál feltüntettünk.

Infobox info icon.svg
Vándorhangyaformák
Közönséges vándorhangya (Eciton burchellii) oldalnézetben
Közönséges vándorhangya (Eciton burchellii) oldalnézetben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Vándorhangyaformák (Ecitoninae)
Forel, 1893
Típusnem
vándorhangya (Eciton)''
Fabricius, 1782
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vándorhangyaformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorhangyaformák témájú kategóriát.

Hangyahíd fölülnézetben


Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

A legtöbb fajuk Dél-Amerika trópusi tájain él (Brehm).

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Életmódjuknak megfelelően a kolóniában nem csak ivaros hímek és nőstények, valamint ivartalan dolgozók élnek, de a dolgozókhoz hasonlóan elkorcsosult nőivarú katonák is. Ezek rágói (mandibulái) a dolgozók rágóiénál nagyobbak.

A legtöbb faj dolgozói vakok, a szemük egészen elcsenevészedett. Potrohnyelük egy- vagy kétízű, homloklécük közelálló, csápnyelük tövét nem fedi be. Nőstényeik szárnyatlanok. A nőstények és a szárnyas hímek is sokkal nagyobbak a dolgozóknál; testhosszuk nem egyszer megközelíti a 6 cm-t (Brehm). Pygidiális mirigyük nyomjelző anyagokat termel.[1]

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Ragadozók. Valamennyi fajuk trópusi (szubtrópusi); hűvösebb égtájakon nem fordulnak elő (Foitzik–Fritsche, p.17.).

Amint ezt magyar nevük is jelzi, nem építenek állandó bolyt. A kolóniát rendszeresen (Brehm szerint nagyjából havonta) új helyre költöztetik, és út közben felfalnak minden ehetőt.


Feltételesen idesorolt nemekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés