Váradi Mátyás

(1638-1684u) orvos, református esperes

Váradi Mátyás (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után) református lelkész, orvos.

ÉletpályájaSzerkesztés

1638-ban született az erdélyi Sóváradon. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, ahol Apáczai Csere János tanítványa volt. Később Leydenben, Utrechtben, Franekerben folytatott teológiai és orvosi tanulmányokat, majd 1669-ben a franekeri egyetemen szerzett orvosi és teológiai doktorátust. 1670-től 1680-ig kézdivásárhelyi pap volt, 1672-től pedig kézdi esperes. 1680 körül a papi működéstől chiliaszta nézetei miatt eltiltották, ezután csak orvosi tevékenységének élt.

MunkásságaSzerkesztés

Országos hírű orvos volt, himlőről és a kanyaróról, majd a tüdővészről írt latin nyelvű értekezései a magyar orvostörténet jelentős határkövei.

Főbb munkáiSzerkesztés

  • Disputatio theologia de votis… (Utrecht, 1666)
  • Disputatio medica de variolis et morbilis… (Utrecht, 1667)
  • Égő szövétnek avagy ragyogó fáklya… (Francker, 1668)
  • Disputatio Medica Inauguralis de Phthisi (Francker, 1669).

ForrásokSzerkesztés

  • Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (III., Budapest, 1931).
  • Herepei János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (II., Budapest, Szeged, 1966).
  • Magyar Életrajzi Lexikon.