Várkút
Várkút (1899-ig Hradistya, szlovákul: Hradište) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
| Várkút (Hradište) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Poltári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1411 |
| Polgármester | Pavol Lašák |
| Irányítószám | 985 25 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | PT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 240 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 297 m |
| Terület | 14,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 19° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 19° 43′ 21″ | |
| Várkút weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várkút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Losonctól 25 km-re északkeletre, a Vepor-hegység déli részén, a Držkovo-patak völgyében fekszik. Határában ered a Szlatina-patak.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek.
A település a 13. században keletkezhetett, első írásos említése 1411-ben "Hradischa" alakban történt. 1435-ben "Hradissa", 1454-ben "Haradihcha", 1573-ban "Hradistia" alakban említik a korabeli források. A füleki váruradalomhoz tartozott. A 15. században a Perényi család birtoka. 1598-ban Orlé Miklós a birtokosa. 1715-ben 10, 1720-ban 13 háztartása adózott. A 18. század elején a Szent-Iványi család tulajdonában állt. Iskolájának első tanítójáról 1746-ból van feljegyzés. 1828-ban 60 házában 608 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, de a 19. századig faárukészítéssel, bognármesterséggel is foglalkoztak. Határában két malom is működött. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztított a községben.
Vályi András szerint "HRADISTYA. Tót falu Nógrád Várm. lakosai katolikusok, fekszik Dévénhez 2 mértföldnyire, határja jó, fája, réttye, és más szép vagyonnyai is vagynak."[2]
Fényes Elek szerint "Hradistya, tót falu, Nógrád vmegyében, 16 kath., 592 evang. szorgalmatos lakosokkal, kik sok faeszközöket készitenek. F. u. Szentiványi. Ut. p. Losoncz."[3]
Nógrád vármegye monográfiája szerint "Várkút (azelőtt Hradistya). A vármegye felső részén, az Ipoly közelében fekvő kisközség, 146 házzal és 690 lakossal, a kik tótajkúak s vegyesen róm. kath. és evangélikus vallásúak. Postája Ipoly-róna. távírója és vasúti állomása Ipolyszele. 1435–1454-ben Fülek várához tartozott s ekkor a Perényi család birtokában találjuk. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura. 1715-ben 10 és 1720-ban 13 tót háztartást írtak össze e helységben. A XVIII. század elejétől kezdve a Szent-Ivány család volt az ura. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Az evangélikus templom 1898-ban épült. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a községben. A községhez tartozik Várkút-irtvány."[4]
A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 791-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 296 lakosából 286 szlovák volt.
2011-ben 255 lakosából 233 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus temploma 1898-ban épült szecessziós stílusban, oltárképét 1949-ben készítették.
- Jézus Szíve kápolnáját 1923-ban építették.
- Klasszicista kúriája 1822-ben épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.
