Városháza (Makó)

A makói városháza a város egyik legszebb klasszicista épülete, Makó közigazgatási központja 1990 óta, 1950 előtt Csanád vármegye székhelye.

Városháza
A városháza napjainkban
A városháza napjainkban
Becenév: Fehér ház
Korábbi nevek: Vármegyeháza, Megyeháza
Település Makó,
magyar Magyarország
Cím 6900 Makó, Széchenyi tér 22.
Építési adatok
Építés éve 1780.
Rekonstrukciók évei 1839.
1906.
Építési stílus klasszicista
Védettség műemlék
Tervező Vertics József
Giba Antal
Hasznosítása
Felhasználási terület Önkormányzati Hivatal
Tulajdonos Makó Város Önkormányzata
Elhelyezkedése
Városháza (Csongrád-Csanád megye)
Városháza
Városháza
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
é. sz. 46° 12′ 55″, k. h. 20° 28′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 55″, k. h. 20° 28′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat.
A városháza régen

Az épület első változata 1780-ban épült Vertics József földmérő tervei alapján. Giba Antal, a város jeles mérnöke a 18. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az "új" megyeházat 1839-ben. A középrizalitot megtartotta, s a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítette. A 44 méteres utcafrontot meghagyta kiugró falsíknak, az épületet főhomlokzatát pedig 76 méteresre növelte. A középső része elé 18 méteres, hat zömök pilléren nyugvó 5,5 méter mély portikuszt, vagyis főhomlokzat előtti nyílt oszlopcsarnokot helyezett, melynek emeleti traktusára kilátót (vesztibült) tervezett. A kilátó két szélén iker, ezek között szóló ion fejes oszlop látható. Ezekre erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amelyet 1906-tól nagyméretű timpanon koronáz. A városi címert színes-mázas terrakotta stílusban 2000. május 7-én, városnapon helyezték el a timpanonon. Ugyanekkor került föl az épület tetejére a városi zászló is. Vízszintesen az egész épület homlokzatát kettős vonalú övpárkány osztja meg, azt fölül erőteljes koronázópárkány zárja. A homlokzat emeleti része díszesebb. Itt az ablakok közötti faltükröt ionfejes lizénák törik meg. A földszinti tengelytagozódás azonos az emeletivel, de itt a fal tükrét lizénák nem tagolják. Az udvari homlokzat nyitott, boltíves árkádsora nyugodtságot és erőt kölcsönöz az épületnek. 1929-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette.

A városháza falán 1999-ben felavatott emléktábla található, a város újratelepülésének 300. évfordulója előtt tisztelegve.

Az épület kulturális és szellemi emlékek sokaságát is őrzi évszázados falai között: Szekeres Imre grafikus Makói triptichon című műalkotását (a város címeréből, a makói hagyma első ábrázolásából és Csanád vármegye címeréből álló hármaskép) a városháza nagytermében helyezték el. Eötvös József szintén a Városházán mondta el 1869-ben a kiegyezést védő beszédjét. Földszintjén található a Városháza Galéria, ami a művésztelep résztvevőinek munkáját, vagy helyi művészek festményeit mutatja be. A hagyomány Tornyai János és Endre Béla gyűjteményeinek kiállításával kezdődött.

A városháza előtti virágos téren állnak Návay Lajos szobrának mellékalakjai, valamint Kallós Ede monumentális Kossuth Lajos-szobra. Az épület oldalkertjében található Hollósy Kornélia makói szobra. A városháza udvarától jobbra áll a bíróság épülete.

Az épület műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2739.

Kulturális szerepeSzerkesztés

IdézetekSzerkesztés

Erre a vármegyeházára már Justh Gyula idején fölszálott a páva.

– Erdei Ferenc

A megyeháza nagy hatású régi épület, semmi mütyürke nem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. Nem is épület ez, hanem vár. Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai.

– Féja Géza

ForrásokSzerkesztés

  1. Pályaművek – Makó.hu. [2010. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)