Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 27.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a magyarországi városok közösségi közlekedésének javítását, illetve az utasok érdekeinek képviseletét célul kitűző, 2000-ben Budapesten alakult civil szervezet.

Az egyesület szervei

szerkesztés

Az egyesület központi szervezete Budapesten helyezkedik el. Ezenkívül helyi tagszervezet működik Érd-Diósd körzetében, valamint Győrött.

Az egyesület munkacsoportjai

szerkesztés

Az egyesület tagjai két munkacsoportban végzik tevékenységüket:

  • A Közlekedésfejlesztés munkacsoport hosszabb távú, komolyabb befektetést igénylő, ám a város élhetőségét javító közlekedési projektek megvalósítását próbálja elősegíteni, e cél érdekében koncepciókat készít, tervez, vizsgálatokat és lobbitevékenységet folytat. Emellett a komoly beruházást nem igénylő, elsősorban szervezéssel megoldható feladatokra is összpontosít.
  • Az Üzemtörténet munkacsoport a városi és elővárosi közlekedés múltjával foglalkozik. Megemlékezéseket szervez, tájékoztató kampányokat folytat. Céljai közt szerepel egy nosztalgiaüzem létrehozása, aminek érdekében 2004-ben és 2005-ben saját szervezésben nosztalgia-autóbuszos utazásra teremtett lehetőséget.

Eddigi eredményei

szerkesztés

Az egyesület eddigi sikerei közé tartoznak:

  • 2003. november 1-jétől a budapesti 41-es villamos vonalát meghosszabbították a Batthyány térig;
  • 2005. július 1-jétől a Volánbusz érdi járatainak menetrendjének megváltoztatása (munkanapokon és hétvégén közlekedő éjszakai járatokkal való kibővítése);
  • 2005. július 4-től a 112-es busz vonalának belvárosi meghosszabbítása[2]
  • 2005. szeptember 1-jétől a budapesti éjszakai közlekedés reformja;[3]
  • 2005. október 29-től részleges típuscsere az 52-es villamos vonalán;
  • 2005. december 3-tól a budapesti 7-es autóbuszcsalád közlekedésének reformja;
  • 2006 februárjában a Budapesti Közlekedési Zrt. Paraméterkönyvének elfogadásakor hangoztatta – sikeresen – álláspontját egyes járatok megszüntetése ellen és többek között a Reptér-busz átalakítása érdekében.
  • 2006-2007-ben kezdeményezői és folyamatos résztvevői voltak a zsúfoltságkezelési programnak, melynek eredményeképpen Budapesten nincsen[forrás?] már 90%-os kihasználtság felett közlekedő járat.
  • 2007. január 12-étől az éjszakai hálózat reformja eredményeképpen a bő egyéves tapasztalatok alapján még hatékonyabbá vált a 900-as számsorozatú éjszakai járatok hálózata[forrás?]
  • 2007. augusztus 21-én lépett életbe az új XVI. kerületi autóbusz-hálózat, ennek része többek között az új, három kerületet összekötő haránt irányú buszjárat, a 46-os.
  • 2007 nyarától fokozatosan kerül bevezetésre az új viszonylatszámozási rendszer, mely egyértelművé teszi a gyorsjáratok jelzését és a számduplázódásokat küszöböli ki. A XVI. kerületi hálózaton a koncepciónak megfelelő számozást vezettek be.

Az Egyesület ezen túl számos előkészítő tanulmányt készített, melyek 2005-ben már jelentős visszhangot váltottak ki.[forrás?] Ezek közül talán legfontosabb a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésére tett javaslatuk.[forrás?] További fontosabb tanulmányok: a Fogaskerekű meghosszabbítása a Széll Kálmán térig és a Normafáig, XXII. kerületi buszhálózati reform. Foglalkoztak még a Thököly úti villamos visszaépítésével, a kiskörúti villamosok a Nyugati pályaudvarig való meghosszabbításával is.[forrás?]

  • 2008-ban hatalmas szerepet játszottak a budapesti közlekedési-hálózatban tervezett járatritkítás megakadályozásában, a végeredmény az utasokat előnyösen érintő járatátszervezési csomag lett.[4]
  1. [1]
  2. Archivált másolat. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. február 17.)
  3. http://metros.hu/terkep/ej/ejszuj.html
  4. Elfogadták a Paraméterkönyvet – megakadályoztuk a járatritkítást!. VEKE.hu. (Hozzáférés: 2008. május 28.)

További információk

szerkesztés

Szakmai anyagok

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés