Főmenü megnyitása

Városligeti Műjégpálya

sportlétesítmény Budapest XIV. kerületében
Légi felvétel 2007-ből
A Városligeti Műjégpálya hajdanán
Vajdahunyad vára télen a jégpályával

A Városligeti Műjégpálya (beceneve Műjég) a Városligeti-tó medrében illetve partján kialakított téli sportlétesítmény Budapest XIV. kerületében. A Városligeti Műjégpálya a BSK Kft. székhelye.[1] Teljes alapterülete: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12 070 m² és 2040 m² hokipálya, nyáron a vízfelület: 38 000 m².

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Városligeti-tó keleti (a Kós Károly sétány - Washington György sétány közötti) részén helyezkedik el. Főépülete a tó partján, az Olof Palme sétánnyal párhuzamosan található.

A főépület előtt helyezték el Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobrának eredetijét (a szobor kisebb méretű másolata a VI. kerületi Délibáb utcában található).

TörténeteSzerkesztés

1869. december 2-án alapította meg Kresz Géza 15 társával a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanács díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét. A tó partján felállított kéthelyiséges kis melegedő (egy fabódé) 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte meg.

1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.

1892-ben alakult meg a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség. Nem sokkal ezután, 1893. február 8-án már szabályos gyorskorcsolya-versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid pengés korcsolyával álltak rajthoz. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 1908. december 27-én alakult meg. Ezt követően a második világháborúig számos korcsolyaversenyt rendeztek a Városligeti Műjégpályán.

A második világháború során a Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (későbbi nevén Budapesti Korcsolyázó Egylet) Szalay Sándor irányításával rengeteget tett a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

1986-ban került sor a gépház fejlesztésére (kondenzátortelep beépítése), továbbá a jégpályán a régebbi fölé egy újabb, harmadik csőrendszer került. 1999 és 2001 között különböző gépészeti átalakításokra került sor.

A Városligeti Műjégpálya és a hozzátartozó épületegyüttes felújításáról szóló szerződést 2008-ban írta alá Budapest Főváros Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

A Városliget Kapuja projekt során megvalósult a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a főépület felújítása, és a második világháborúban lebombázott szárny is újjáépült. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a Városliget műemléki környezete egy további idegenforgalmi látványossággal bővült.

A mintegy 4,7 milliárd Ft összegű fejlesztést 3,175 milliárd Ft összeggel támogatta az Európai Unió a Városliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) [2] projekt során. Bár a megújult Városligeti Műjégpálya 2011-ben nyitotta újra kapuit, azonban a projekt teljes egészében csak 2015-ben zárult le, miután befejeződött a hűtőrendszer kiegészítő rekonstrukciója.

ForrásokSzerkesztés

  • mujegpalya.hu (a www.retrostori.blogspot.com alapján)
  • Budapest lexikon 2. kötet 604. - 605. old.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A BSK Kft-t az alapító Budapest Főváros Önkormányzat a tulajdonában álló jelentősebb sportlétesítmények üzemeltetésére hozta létre.
  2. Kódja: KMOP-3.1.1/E-2008-0004