Vásárhelyi Boldizsár (mérnök)

(1899–1963) magyar közlekedésmérnök, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Vásárhelyi Boldizsár (született id. Vásárhelyi Boldizsár, Csombord, 1899. augusztus 5.Budapest, 1963. augusztus 7.) magyar mérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1958), a korszerű útépítés hazai úttörője.

Vásárhelyi Boldizsár
1949-ben, felső sor jobbról a második
1949-ben, felső sor jobbról a második
Születettid. Vásárhelyi Boldizsár
1899. augusztus 5.[1][2]
Csombord
Elhunyt1963. augusztus 7. (64 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1922)
KitüntetéseiKossuth-díj (1958)
SírhelyeFarkasréti temető (46/2-1-7/8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Boldizsár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktábla Budapest XI. kerületében

Életútja

szerkesztés

A középiskolát Nagyenyeden végezte majd 1922-ben szerzett mérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, és 1923–1933 között tanársegéd volt Zelovich Kornél professzor mellett. 1928-ban mérnök-közgazdász doktori címet szerzett. 1935-től a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban teljesített szolgálatot. 1942-ben műszaki doktori fokozatot kapott.

Minisztériumi működése során tagja volt annak az irányító gárdának, amely a modern útépítést meghonosította Magyarországon.

Felügyelte a 8-as főút építését 1936-ban. Részt vett a 15 éves útépítési terv előkészítésében 1937-ben. Szervező titkára volt a II. Magyar Útügyi Kongresszusnak és az 1937. évi osztrák-magyar kongresszusnak.

Magyarország autópálya-hálózatára vonatkozóan 1941-ben készítette el az első szakszerű koncepciót, doktori disszertációjaként.

Részt vett a Ferihegyi repülőtéri gyorsforgalmi út megvalósításában. A háború után forgalomszámlálásokat és elemzéseket irányított a budapesti gyorsvasúthálózat és a közúthálózat kialakítása érdekében. Számos magas kitüntetés birtokosa volt.[4]

Rendkívül sokoldalúan tájékozott és nagy munkabírású személy volt, aki a legkeményebb politikai körülmények között is állni tudta a helyét. Csak a betegség ásta alá munkásságát. Tanítványai, pályatársai a talpig becsületes, kiváló jellemű, segítőkész tudóst és barátot tiszteltek benne. Életműve őrzi emlékét mindenkor.[5]

Fia - Dr. Vásárhelyi Boldizsár - a közlekedéstudományok doktora (1983-ban) (élt: Budapest, 1937. november 15.[6] - 2014.07.30.) szintén mérnök, apja szakmai örökségének méltó folytatója. Szakmájának több területén ért el olyan tudományos eredményeket, amelyek meghatározói a szakma és ezen belül az útügyi társaság tevékenységének. Mérnöki munkájában az alkalmazott matematikusi és zseniális nyelvtudását kihasználva a forgalom, a forgalombiztonság, a nemzetközi úthálózati kapcsolatok, a közlekedési hatékonysági számítások, a fejlett technológiák és eljárások hazai elterjesztése terén és több más területén is maradandót alkotott.[5]

A Farkasréti temetőben nyugszik (46/2-1-7/8).[7]

Munkássága

szerkesztés

Magyarország autópálya-hálózatára vonatkozóan 1941-ben készült el az első szakszerű koncepció, Vásárhelyi Boldizsár doktori disszertációjaként. Az alapelgondolás azóta többször módosult, de megtartotta az eredeti terv alapelvét, amely szerint a hazai autópályák elsőrendű célja a nagyforgalmú szakaszokon a teljesítőképesség biztosítása a tranzitforgalom levezetésére, s erre a célra az országhatárig kiépülő, sugárirányú pályák szükségesek, amelyeket Budapestet körülölelő autópálya-gyűrű köt össze egymással.[8]

Szakirodalmi tevékenysége igen jelentős. Főszerkesztője volt a Magyar Közlekedés, a Mély- és Vízépítés című folyóiratoknak. Főbb művei:

  • Útépítéstan (Budapest, 1951)
  • Vasúti felépítmény (Budapest, 1953)
  • Közlekedésügy (Budapest, 1959); ez utóbbi jelentős elismerést hozott számára.[9]

Társasági tagság

szerkesztés

Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia közlekedés-tárgyú bizottságaiban, mint elnök vagy elnökhelyettes. Vezetőségi tagja volt a Közlekedéstudományi Egyesületnek, főszerkesztője a Mélyépítéstudományi Szemlének.

Vásárhelyi díj

szerkesztés

Dr. Vásárhelyi Boldizsár-díjat a Magyar Útügyi Társaság alapította és minden évben két-három személynek ítélik oda. Az első kitüntetésre 1997-ben került sor.[5]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16530.htm, Vásárhelyi Boldizsár, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. Vásárhelyi Boldizsár
  5. a b c MILLIARIUM AUREUM – ARANYMÉRFÖLDKŐ. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
  6. ifj. Vásárhelyi Boldizsár
  7. A Farkasréti temető 2003-ban (adattár)
  8. Utak
  9. Vásárhelyi Boldizsár