Vászoly
Vászoly község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.
| Vászoly | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rózsahegyi Tibor László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8245 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 235 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 28,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vászoly
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″ | |||
Vászoly
Pozíció Veszprém megye térképén
| |||
| Vászoly weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vászoly témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei-medencéhez tartozik.[3]
Távolsága Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10 kilométer; közúton csak a Balatonakali-Dörgicse-Pécsely-Balatonszőlős között húzódó 7338-as úton érhető el, ahol Dörgicse és Pécsely között fekszik, az út mindkét végpontjától majdnem azonos (8-9 kilométernyi) távolságra.
Ősbükköse különösen értékes, védett. Kül- és belterületein is elsősorban szőlőműveléssel foglalkoznak, borospincéi, présházai és lakóépületei között sok a műemlék.
A település neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.
TörténeteSzerkesztés
Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A falu az Árpád-korban is lakott volt, erre utal a faluban található templomrom. Első írásos említése 1082-ből való, ekkor egy oklevél a veszprémi egyház birtokai felsorolásakor említi. 1230-ban említi egy oklevél a falu templomát, mely ma már csak romjaiban látható. Szintén oklevelekből tudhatjuk, hogy az itt élők szőlőműveléssel foglalkoztak. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak. 1711-től volt a falunak helyben lakó tanítója. Az 1800-as évek elejére a falu népessége meghaladta a 700 főt. A két világháborúban a falubeliek is áldozatokat szenvedtek. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.
KözéleteSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,5%, református 8,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 8,5% (11% nem nyilatkozott).[4]
LátnivalókSzerkesztés
- Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók.
- Római katolikus templom (1803, klasszicista stílusú)
- Vászolyi Galéria: képzőművészeti tárlatok
- Víziszínpad
- Vászolyi Nyár rendezvénysorozat
TestvérfaluSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Vászoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
- ↑ Vászoly Helységnévtár
