Vászoly

	Vászoly
; Vászoly címere	; Vászoly zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Rózsahegyi Tibor László (független)
Irányítószám	8245
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	235 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	28,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Vászoly Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 17° 45′ 39″
	Vászoly Pozíció Veszprém megye térképén
	Vászoly weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vászoly témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vászoly (keresztnév).

Vászoly község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei-medencéhez tartozik;^[3] távolsága Balatonfüredtől 15, Aszófőtől 10, Balatonudvaritól 5 kilométer. Ősbükköse különösen értékes, védett. Kül- és belterületein is elsősorban szőlőműveléssel foglalkoznak, borospincéi, présházai és lakóépületei között sok a műemlék.

A település neve valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A falu az Árpád-korban is lakott volt, erre utal a faluban található templomrom. Első írásos említése 1082-ből való, ekkor egy oklevél a veszprémi egyház birtokai felsorolásakor említi. 1230-ban említi egy oklevél a falu templomát, mely ma már csak romjaiban látható. Szintén oklevelekből tudhatjuk, hogy az itt élők szőlőműveléssel foglalkoztak. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak. 1711-től volt a falunak helyben lakó tanítója. Az 1800-as évek elejére a falu népessége meghaladta a 700 főt. A két világháborúban a falubeliek is áldozatokat szenvedtek. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg

Rózsahegyi Tibor László (független)

Korábban

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,5%, református 8,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 8,5% (11% nem nyilatkozott).^[4]