Vécsey Leó

(1893–1945) író, újságíró, szerkesztő, műfordító

Vécsey Leó (Budapest, 1893. április 14.[3] – Budapest, 1945. február 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő, műfordító.

Vécsey Leó
Vécsey Leó egyetlen ismert arcképe a Tolnai Világlapjából, 1935-ből
Vécsey Leó egyetlen ismert arcképe a Tolnai Világlapjából, 1935-ből
SzületettVécsei Leó Sándor
1893. április 14.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1945. február 2. (51 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vécsey Leó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajz szerkesztés

Apja Vécsei (Weisz) Leó (1852–1918), a Budapesti Hitelbank ügyvezető igazgatója, anyja Bárány Erzsébet.[4] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, majd a Berlini Egyetemen végezte. 1913-ban a Pesti Hírlap berlini tudósítója volt, majd a Független Magyarország, 1915-től a Magyar Hírlap, 1917-től a 8 Órai Újság, 1920-tól a Nemzeti Újság, 1923-tól a Magyarság című lapok munkatársa volt. A rendőri riport egyik elismert művelője. 1926-tól 1936-ig szerkesztette a Magyar Detektívet is. A külföldi irodalomból is sokat fordított, többek közt Edgar Allan Poe, Alekszandr Ivanovics Kuprin, H. Rider Haggard és Jack London műveit ültette át magyarra. Egyik legsikeresebb műve az 1926-ban megjelent Az életcirkusz című regénye, amelynek – a Tolnai Regénytára gondozásában napvilágot látott puha kötésű kiadás előszava szerint – jogait egy közelebbről meg nem nevezett amerikai filmgyár megvásárolta, azonban annak nincs nyoma, hogy valaha film készült volna a regényből. Annyi bizonyos, hogy Az életcirkusz megjelent angolul, franciául és németül. Legmaradandóbb munkái egyike A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma című kiadvány, amelyet nemcsak ő szerkesztett, hanem a detektívtestület történetét is ő írta meg a kötetben meggyőző alapossággal, részletességgel és nyíltsággal.

1918. július 2-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Grosz Mózes és Rosenzveig Hani lányát, Gárdonyi (Grosz) Esztert.[5]

Főbb művei szerkesztés

  • Pán hadnagy (1914)
  • Antik kőkereszt: életem [Vécsey Leó versei] (1916)
  • Az életcirkusz [különös történet] (1926)
  • A 40 éves Budapesti Detektívtestület jubiláris albuma [szerkesztő] (1926)
  • Szerencsekisasszony (1928)
  • A túlvilági tekintet (1936)
  • Halál a játékteremben (1936)
  • A piros hetes (1936)
  • Száműzött szív [új versek] (1938)
  • Espressó (vígjáték, bemutatta a Belvárosi Színház, 1939-ben)
  • A csodalámpa (1941)
  • Az első veressapkás (1943)

Emlékezete szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés