Vékonybajszú tőkehal
A vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Merlangius merlangus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Élőhelye
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vékonybajszú tőkehal témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vékonybajszú tőkehal témájú médiaállományokat és Vékonybajszú tőkehal témájú kategóriát. |
Nemének egyetlen faja.
Előfordulása szerkesztés
A vékonybajszú tőkehal elterjedési területe az Atlanti-óceán északkeleti része, Izlandtól Portugáliáig. Egyéb előfordulási helyei a Barents-tenger délkeleti része, a Fekete-, az Égei- és az Adriai-tenger. A Földközi-tenger északnyugati részén eléggé ritka.
Megjelenése szerkesztés
Ez a halfaj általában 23,5 centiméter hosszú, de akár 70 centiméteresre is megnőhet. Az eddigi legnagyobb kifogott vékonybajszú tőkehal 3,110 kilogrammot nyomott. Hosszúkás, elnyúlt testén kis fej található. Az állán ülő tapogatószálak kicsik vagy hiányzanak. Az oldalvonal feji szakasza pórusokban végződik. Háti része sárgásbarna, sötétkék vagy zöld; oldalai sárgásszürkék; hasa fehér vagy ezüstös. A mellúszók felső tövén gyakran sötét folt látható.
Életmódja szerkesztés
Tengeri hal, amely 10-200 méteres mélységekben látható, azonban általában 30-100 méter mélységben tartózkodik. Mérsékelt övi tőkehal. Az iszapos, homokos, kavicsos tengerfenéket kedveli. Tápláléka krill, rákok, puhatestűek, soksertéjűek, fejlábúak és kisebb halak. Csak életének első éve után vándorol ki a nyílt tengerre.
Legfeljebb 20 évig él.
A Lernaeocera branchialis nevű evezőlábú rákok (Copepoda) a vékonybajszú tőkehal legfőbb élősködői.
Szaporodása szerkesztés
Az ikrák szabadon lebegnek a nyílt tengeren. Az ivadék és a fiatal példányok gyakran társulnak a medúzákkal. Felnőtt korukra, többségüknek, az ivadékra jellemző állon levő tapogatószálak visszafejlődnek. Íváskor, a nőstény nem rakja le egyszerre az összes ikráját.
Felhasználása szerkesztés
A vékonybajszú tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A sporthorgászok is kedvelik. A városi akváriumok szívesen tartják. Frissen, fagyasztva, sózva, füstölve vagy szárítva árusítják. Sülve, főve fogyasztható.
Képek szerkesztés
-
kitömött példány -
vékonybajszú tőkehalak egy törökországi halpiacon
