Vértes László-barlang

barlang Vértesszőlősön

A Vértes László-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén található. Neve őrzi Vértes László emlékét. Felfedezésekor a Gerecse legmélyebb és leghosszabb barlangjának hitték, mert a mélyebb és hosszabb Lengyel-barlang adatai bizonytalanok voltak.

Vértes László-barlang
A Vértes László-barlang bejárata
A Vértes László-barlang bejárata
Hossz164 m
Mélység58,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés58,5 m
Tengerszint feletti magasság376 m
Ország Magyarország
Település Vértesszőlős
Földrajzi táj Gerecse
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 4630-27
Elhelyezkedése
Vértes László-barlang (Magyarország)
Vértes László-barlang
Vértes László-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 18° 25′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 18° 25′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértes László-barlang témájú médiaállományokat.

Leírás szerkesztés

Vértesszőlős külterületén, a Farkas-völgy felső szakaszán nyílik. Közvetlenül a piros sáv turistajelzéssel jelzett forgalmas turistaút mellett van mesterséges jellegű és függőleges tengelyirányú bejárata. Lezárt és kiépített bejárata négyszög alakú. Turistatérképeken Vértes László-barlang név feltüntetésével és barlangjellel jelölve van helye. A Vértes László-barlang és a Szőlősi Arany-lyuk között helyezkedik el a Szende-barlang.

A Vértes László-barlang egy törésvonal mentén szakaszosan kifejlődött inaktív víznyelőbarlang. Dachsteini mészkőben jött létre, de dolomittal is érintkezik. A felső és a középső szakaszán eróziós jelenségek, az alsó szakaszán eróziós és korróziós jelenségek láthatók.

A mesterséges aknán keresztül érhető el a dolomitos dachsteini mészkőben kialakult első része. A dolomitrétegek következtében nagyon törmelékes. 39–40 m mélyen kezdődik középső része, ahol nagy méretű termek jöttek létre. A Nagy-terem például 18 m magas, 8 m hosszú és 4–4,5 m széles. Ebben a részben voltak a legszebb cseppkőképződmények, amelyek között 25–30 cm hosszú szalmacseppkövek is előfordultak.

A középső rész végén volt a barlang különlegességének számító Teknősbéka nevű képződmény, ahova a Cseppköves-kürtőn keresztül lehet lejutni. Ez a képződmény egy lebegő cseppkőkéreg volt. Az utolsó részén, a Szifon-teremben egy szifon keletkezett, amelyben néha 1,5 m mély víz is összegyűlik. Bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Hőmérséklete nagyon ingadozik. 1976-ban és 1977-ben végpontján 5,5 °C és 9,6 °C között váltakozott. Levegőjét a hideg levegő betörései és a hóolvadékvizek nagy mértékben lehűtik és csak hónapok múlva lesz megint 9 °C átlagos hőmérsékletű. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Vértes László-barlangban denevér-megfigyeléseket, amelynek során 7 denevérfaj; kis patkósdenevér, nagy patkósdenevér, vízi denevér, horgasszőrű denevér, közönséges denevér, barna hosszúfülű-denevér és nyugati piszedenevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. A járatrendszer az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján közepes-magas fajszámú, de kis egyedszámú állandó téli és kis faj- és egyedszámú alkalmi nyári denevérszálláshely, egyben helyi viszonylatban fajgazdag és nagyon magas egyedszámú denevérpárzóhely.

Nevét Vértes László nevéről kapta. 1970-ben volt először Vértes László-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, Jáki Rezső publikációiban. Előfordul a barlang az irodalmában 11.sz. viznyelő (Juhász 1978), 11. sz. víznyelő (Székely 1994), gerecsei 11-es víznyelő (Bertalan 1976), Gerecsei 11.sz. víznyelő (Székely 1994) és Vértes László Cave (Kordos 1977) neveken is.

Kutatástörténet szerkesztés

A Tatabányai Bányász Barlangkutató Csoport 1969 májusában kezdte el kutatni a terület legjelentősebb víznyelőjét, a 11. sz. víznyelőt, de ekkor nem sikerült a csoport tagjainak elérnie a barlang járatait. Két barlangkutató a csoportból, 1970. május 16-án, esős időjárásban, a völgyben lefolyó nagy mennyiségű vizet a víznyelőbe terelte. Az elnyelődő sok víz megmutatta a vízvezető járat folytatását. 1970. május 31-én sikerült bontással bejutni első rövid részébe. A tatabányai barlangkutató csoport tagjai, 1970. június 27-én, a víznyelő járhatóbbá tételével tárták fel kb. 60 m mélységig a barlangot.

A barlang első bejárói Sashegyi László, Mayer Vendel, Szőke Gábor és társaik. Az üregrendszer végpontján megakadályozta a továbbjutást egy agyagdugó. Ebben az évben fel lett mérve a barlang, majd a felmérés adatainak felhasználásával meg lett szerkesztve a barlang hosszmetszet térképvázlata. A barlang a felmérés szerint 98,7 m hosszú és 71,8 m mély. A csoport tagjai 1970-ben, morfológiai, geológiai, valamint hidrológiai megfigyeléseket végeztek a barlangban. A Gyémánt Gyula által írt, 1971-ben megjelent tanulmányban a Vértes László-barlang 81,5 m mélységű barlangként szerepel. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által 1973-ban tartott Barlangnapon az egyik túracélpont volt a barlang.

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára kéziratban az olvasható, hogy a Gerecse hegységben lévő, tatabányai Vértes László-barlang a gerecsei 11-es víznyelő. Az Újvárosi szanatóriumtól kb. 1,5 km-re ÉK-re, a Vaskapuban van bejárata. A 380 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang 98,7 m hosszú és 81,5 m mély. ÉNy–DK irányú törésvonal mentén keletkezett víznyelőbarlang. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 publikáció alapján lett írva. A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976-ban és 1977-ben, rendszeresen hőmérsékletméréseket folytatott benne.

Juhász Márton 1977-ben azt írta, hogy a Vértes László-barlang 55,6 m mély. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Gerecse hegységben fekvő, 82 m mély Vértes László Cave 1975. december 31-én Magyarország 23. legmélyebb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Gerecse hegységben lévő és 55,6 m mély Vértes László-barlang az ország 41. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 43. legmélyebb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 55,6 m mély, 1976-ban 81,6 m mély, 1975-ben pedig 82 m mély Vértes László-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az összeállításban meg van említve, hogy Lendvay Ákos az adatlapon 1977-ben közölte, hogy az irodalomban szereplő 70 m körüli mélységadat téves, mert ellenőrző mérésekkel megállapították, hogy mélysége 52–53 m között van.

A Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport 1978 őszén kiépítette, lezárta a barlang gyakran beomló, eltömődő bejáratát, és összeállította a barlang térkép-dokumentációját. A dokumentáció a barlang alaprajz térképét, beforgatott hossz-szelvény térképét és keresztszelvény térképeit tartalmazza. A csoport 1978. évi jelentésében az olvasható, hogy a csoport az addigi eredmények miatt átértékelte a csoport által 1969-ben készült helyszínrajzot, ezért a 11.sz. viznyelő a Vértes László-barlang. A jelentéshez mellékelve lett egy 1:10.000 méretarányú helyszínrajz, amelyen a Halyagos-hegy barlangjainak és víznyelőinek elhelyezkedése látható. A helyszínrajzon jelölve van a Vértes László-barlang helye.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az van írva, hogy a Szőlősi Arany-lyukból, a Hófehérke-barlangból és a Névtelen-nyelőkből álló rendszer kutatásával (amelyeknek összefüggése a szakosztály által 1976-ban ki lett mutatva) a Gerecse legnagyobb barlangjainak feltárulását várja a szakosztály. A rendszer valószínűleg a Vértes László-barlang felett egyesül és járatainak mérete feltételezhetően akkora vagy szerencsés esetben nagyobb lesz, mint a magas termei miatt sokszor említett Vértes László-barlang mérete. Az sem elképzelhetetlen, hogy az egyesült barlangágak a Vértes László-barlang végpontja, a Szifon-terem alá vezetnek. Ebben az esetben a Gerecse legnagyobb és legmélyebb barlangja lenne. 1980-ban, az addigi sikertelen próbálkozások után sikerült felfedezni egy új kis termet, amely a barlang mélypontján fekszik és agyagszifonnal záródik. Juhász Márton 1980-ban gyűjtött a barlang kitöltéséből egy lófogat.

 
A Vértes László-barlang bejárata

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Vértes László-barlangnak 4630/27. a barlangkataszteri száma. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1978. évi csoportjelentéshez mellékelt helyszínrajz. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva, amely szerint hossza 123 m és mélysége 55,6 m. Az országos barlanglistában benne van a Gerecse hegység barlangjai között a barlang Vértes László-barlang néven gerecsei 11-es víznyelő névváltozattal és 4630/27 barlangkataszteri számmal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Vértes László-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 48. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4630/24 barlangkataszteri számú, 61,8 m függőleges kiterjedésű Vértes László-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 55,6 m mély. 1989-ben a Külker SC Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoportja helyreállította a barlang feltört lezárását. Az üregrendszerben denevér-megfigyeléseket és hőmérsékletméréseket végzett, valamint a barlang végpontját elkezdte bontani. 1989 nyarán a barlang Travi-terem nevű részébe egy 8 m hosszú létrát épített be a Gerecse Barlangkutató Egyesület. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Gerecse hegységben fekvő, 62 m mély Vértes László-barlang (Vértes László Cave) 1988-ban Magyarország 48. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben 56 m mély volt.)

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent, Juhász Márton által írt hírben meg van említve, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján, a Gerecse Barlangkutató Egyesület és a KÜLKER SC Barlangkutató Csoport látják el a Gerecse hegységben fekvő, lezárt Vértes László-barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít a Gerecse Barlangkutató Egyesület. Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/27 barlangkataszteri számú Vértes László-barlang további nevei Gerecsei 11.sz. víznyelő és 11. sz. víznyelő. Bertalan Károly barlangleltárában a 79-es számú cédulán szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, de térképe, fényképe, kutatási törzslapja és irodalmi törzslapja van.

Az 1994. évi Limesben publikált, Kordos László által írt dolgozatban meg van említve, hogy 1980-ban Juhász Márton a barlangból Equus caballus csontot gyűjtött. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Vértes László-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001-től 2014-ig a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület denevér megfigyeléseket végzett a barlangban.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4630-27 barlangkataszteri számú Vértes László-barlang Magyarország 57. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 62 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 56 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Vértes László-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 4630/27 kataszteri számú Vértes László-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2007. évi jelentése szerint a barlang 124 m hosszú és 62 m mély.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben publikált tanulmányban részletesen le van írva a barlang. A publikáció szerint a Vértesszőlősön lévő Vértes László-barlang közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-27, UTM-kódja CT07C2. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang 123 m hosszú és 61,8 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 48 téli, 29 tavaszi, 34 nyári és 34 őszi (összesen 145) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül 44 téli, 16 tavaszi, 3 nyári és 21 őszi (összesen 84) volt eredményes.

Denevér-megfigyelések (1986–2006)
Dátum Rhin. hip. Rhin. fer. Myo. dau. Myo. nat. Myo. myo. Ple. aur. Bar. bar. Indet sp.
1986. január 11.
4
3
1988. január 22.
2
1
6
1988. február 27.
3
1988. október 15.
1
1988. december 4.
1
2
1989. február 12.
3
2
1989. március 10.
3
1989. március 31.
1
1990. január 14.
2
1
1990. március 3.
2
7
1990. június 12.
1
1991. január 13.
2
1
2
1992. január 5.
2
1
3
1992. március 29.
1
1993. január 24.
3
2
1
1994. február 27.
3
1995. január 15.
1
1996. február 17.
2
3
1
1997. január 25.
1
4
1
1997. október 4.
1
1997. november 1.
1
1997. december 6.
2
4
1998. január 18.
2
2
1998. január 25.
3
5
1998. november 7.
2
2
1998. december 5.
2
4
1
1998. december 20.
3
1998. december 31.
6
1999. január 17.
4
4
1999. január 23.
1
5
1999. november 14.
3
1999. december 29.
3
3
2
2000. február 6.
1
4
1
2000. február 26.
1
5
2
2000. március 25.
1
2000. szeptember 24.
3
2000. október 28.
1
2000. november 25.
2
2000. december 29.
2
2001. január 14.
1
1
3
2001. január 28.
1
2001. február 10.
1
1
3
2001. február 27.
6
1
4
2001. március 11.
2
2
2001. március 24.
1
2001. április 8.
1
2001. május 26.
1
2001. augusztus 26.
1
1
2001. szeptember 8.
1
2001. október 28.
1
1
2001. november 28.
1
2001. december 30.
1
2
2002. január 27.
2
2002. február 26.
3
1
1
2002. március 26.
1
2
2
2002. szeptember 27.
1
1
2002. október 27.
1
2
2002. november 24.
1
2002. december 27.
2
3
2
2003. január 25.
1
2
2003. február 25.
2
1
2
2003. március 25.
2
2
2003. október 25.
2
2003. november 28.
3
1
2003. december 28.
2
3
4
2004. január 27.
2
1
1
2004. február 28.
2
3
6
2004. március 28.
1
3
2004. április 26.
1
2004. október 24.
1
2004. november 28.
1
1
2004. december 28.
2
1
2
2005. január 30.
1
2005. február 26.
3
1
2005. március 26.
1
2005. április 27.
1
2005. május 28.
1
2005. szeptember 25.
1
2005. október 23.
1
2005. november 27.
1
3
4
2005. december 29.
2
1
3
2006. február 28.
3
4
2006. június 3.
1
2006. december 16.
2
6

A lemezajtóval lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával tekinthető meg. A bejárati beton építményen és az ajtón egy-egy berepülő nyílás van kialakítva. Védelmi intézkedés, beavatkozás jelenleg nem szükséges. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Dobrosi Dénes 2 kéziratából, Juhász Márton 20 kéziratából és 1 publikációjából, Lendvay Ákos kéziratából és Molnár Zoltán kéziratából áll. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Vértes László-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

Szittner Zsuzsa 2008-ban megszerkesztette a barlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4630-27 kataszteri számú Vértes László-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Vértes László-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Vértes László-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Denevér-megfigyelések szerkesztés

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Rhin. hip. Rhin. fer. Myo. dau. Myo. nat. Myo. myo. Myo. bech. Ple. aur. Ple. aus. Bar. bar. Indet sp.
1986. január 11.
4
3
1988. január 22.
2
1
6
1988. február 27.
3
1988. október 15.
1
1988. december 4.
1
2
1989. február 12.
3
2
1989. március 10.
3
1989. március 31.
1
1989. április 23.
1989. október 21.
1990. január 14.
2
1
1990. március 3.
2
7
1990. június 12.
1
1990. szeptember 15.
1990. október 22.
1991. január 13.
2
1
2
1991. június 9.
1991. szeptember 30.
1991. december 15.
1992. január 5.
2
1
3
1992. március 29.
1
1993. január 24.
3
2
1
1994. január 22.
1994. február 27.
3
1994. május 14.
1994. szeptember 30.
1995. január 15.
1
1996. február 17.
2
3
1
1997. január 25.
1
4
1
1997. június 29.
1997. augusztus 17.
1997. október 4.
1
1997. november 1.
1
1997. december 6.
2
4
1998. január 18.
2
2
1998. január 25.
3
5
1998. május 30.
1998. július 5.
1998. július 12.
1998. augusztus 30.
1998. november 7.
2
2
1998. december 5.
2
4
1
1998. december 20.
3
1998. december 31.
6
1999. január 17.
4
4
1999. január 23.
1
5
1999. november 14.
3
1999. december 29.
3
3
2
2000. február 6.
1
4
1
2000. február 26.
1
5
2
2000. március 25.
1
2000. szeptember 24.
3
2000. október 28.
1
2000. november 25.
2
2000. december 29.
2
2001. január 14.
1
1
3
2001. január 28.
1
2001. február 10.
1
1
3
2001. február 27.
6
1
4
2001. március 11.
2
2
2001. március 24.
1
2001. április 8.
1
2001. április 21.
2001. május 6.
2001. május 26.
1
2001. június 9.
2001. június 23.
2001. július 7.
2001. július 28.
2001. augusztus 11.
2001. augusztus 26.
1
1
2001. szeptember 8.
1
2001. szeptember 28.
2001. október 13.
2001. október 28.
1
1
2001. november 10.
2001. november 28.
1
2001. december 15.
2001. december 30.
1
2
2002. január 27.
2
2002. február 26.
3
1
1
2002. március 26.
1
2
2
2002. április 28.
2002. május 26.
2002. június 23.
2002. július 27.
2002. augusztus 25.
2002. szeptember 27.
1
1
2002. október 27.
1
2
2002. november 24.
1
2002. december 27.
2
3
2
2003. január 25.
1
2
2003. február 25.
2
1
2
2003. március 25.
2
2+1
2003. április 27.
2003. május 28.
2003. június 28.
2003. július 30.
2003. augusztus 26.
2003. szeptember 28.
2003. október 25.
2
2003. november 28.
3
1
2003. december 28.
2
3
4
2004. január 27.
2
1
1
2004. február 28.
2
3
6
2004. március 28.
1
3
2004. április 26.
1
2004. május 25.
2004. június 28.
2004. július 24.
2004. augusztus 28.
2004. szeptember 25.
2004. október 24.
1
2004. november 28.
1
1
2004. december 28.
2
1
2
2005. január 30.
1
2005. február 26.
3
1
2005. március 26.
1
2005. április 27.
1
2005. május 28.
1
2005. június 26.
2005. július 31.
2005. augusztus 28.
2005. szeptember 25.
1
2005. október 23.
1
2005. november 27.
1
3
4
2005. december 29.
2
1
3
2006. február 28.
3
4
2006. június 3.
1
2
2006. szeptember 17.
2006. december 16.
2
6
2007. március 28.
5
1
2007. június 17.
2007. szeptember 15.
2007. december 15.
4
1
2008. december 28.
10
2009. február 28.
6
1
2009. május 31.
2009. október 3.
1
2009. december 28.
7
1
3
2010. április 14.
3
2010. június 26.
2010. augusztus 15.
2010. december 8.
4
2
1
6
2011. március 27.
1
2011. június 11.
2011. szeptember 29.
2011. december 30.
8
2
7
2012. január 14.
10
5
6
4
2012. április 21.
2
2012. augusztus 26.
2012. november 18.
7
10
2012. december 30.
6
4
3
7
2013. február 3.
7
5
6
1
2013. március 3.
9
1
10
2013. április 1.
4
2
12
2013. április 27.
1
10
2013. június 2.
4
2013. augusztus 4.
1
2013. szeptember 29.
2013. december 2.
2
2014. január 20.
2
3
2014. február 9.
8
2
1
2014. március 2.
4
1
9
2014. július 3.
2
2
2014. augusztus 3.
3
5
2014. december 27.
7
4

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés