Vértesi Arnold

magyar író, újságíró, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja

Vértesi Arnold, teljes nevén Vértesy Arnold Bernát Rafael, születési nevén Viklida Arnold (Eger, 1834. augusztus 16.Budapest, 1911. augusztus 1.) író, újságíró és lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja. Vértesy Jenő irodalomtörténetész és Vértessy Kornél mérnök apja, Vértesy Gyula újságíró és tanfelügyelő nagybátyja.

Vértesi Arnold
Élete
Születési név Viklida Arnold
Született 1834. augusztus 16.
Eger
Elhunyt 1911. augusztus 1. (76 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Gyermekei Vértesy Jenő
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértesi Arnold témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Viklida Antal, az egri tanítóképző igazgatója (családi nevét később Vértesire változtatta) és Rusbárszky Franciska fia. Iskoláit Miskolcon végezte. 1849 nyarán honvédként harcolt, részt vett a temesvári csatában. 1852-től a pesti egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, két évvel később azonban jogász lett.

Miután a Hölgyfutárban megjelent első novelláját kedvezően fogadták (A mór király, 1856), végleg az írói pályára szánta el magát. Megrendült egészsége miatt az 1860-as évek végén két évet Olaszországban pihenéssel töltött. Az 1870-es években visszanyert egészséggel és munkakedvvel folytatta írói pályáját. 1874. április 5-én Pesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 22 évvel fiatalabb Kuklay Annát.[1] 1879-ben a fővárosból Debrecenbe költözött, ahol a Debreceni Ellenőr című napilap szerkesztője, majd kiadó-tulajdonosa is volt. A Petőfi Társaság az alapításkor (1876), a Kisfaludy Társaság 1887-ben választotta tagjai sorába. 1888-ban írta hozzávetőleges számítás szerint ezredik novelláját, ez alkalomból Pesten a Petőfi Társaság, Egerben szülővárosa ünnepélyt rendezett. 1889. március 13-án Debrecenben, tizenöt évi házasság után elhunyt neje, Kuklay Anna. Miután Vértesi debreceni vállalkozásával tönkre ment, 1893-ban visszaköltözött a fővárosba és teljesen az irodalomnak élt; tevékeny részt vett az irodalmi mozgalmakban.

Elhunyt 1911. augusztus 1-jén délután fél 3-kor, életének 75. évében. Örök nyugalomra helyezték 1911. augusztus 3-án délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

Írói munkássága szerkesztés

 
Vertesi Arnold sírja (Fiumei Úti Sírkert)

Hosszú írói pályáján körülbelül másfélezer novellát, sok történelmi és társadalmi regényt írt. Vérbeli elbeszélőnek bizonyult, a meseszövés érdekességében kevesen versenyezhettek vele kortársai közül. Történeteit erőltetés nélkül ontotta magából, elbeszéléseit könnyed hangvétellel adta elő. Arany János, akinek Koszorújába is írt, őt tartotta Jókai után a legjobban mesélni tudó magyar írónak.

Első elbeszélése megjelenésétől kezdve csaknem minden magyar lapnak munkatársa volt; tudott alkalmazkodni az uralkodó áramlatokhoz. Jókai hatása a népies romantika felé terelte, a vidéki életből merítette rajzainak tárgyát. 1867 után Gyulai Pál realisztikus törekvéseihez csatlakozott. Kiegyezés-kori dzsentri-alakjai ellenszenvesek, jellemzőik a kártya, az ivászat, az adósságok, a vagyon elherdálása. A lecsúszott egyének és típusok egész tömegét mutatta be, bizonyos egyoldalúsággal, hőseit többnyire csak felszínesen jellemezve. Az 1890-es évektől a nagyvárosi tematika és egy újabb, naturalista hangvétel jellemezte novelláit és regényeit. Korának egyik legtermékenyebb írója volt.

Munkái szerkesztés

 
Istenért és szabadságért (1901)
  • Történeti beszélyek. Pest, 1859. Két kötet.
  • Az 1848-49. magyar hadjárat története. Írta Rüstow, ford. Pest, 1866. I. kötet. (A II. kötetet Áldor Imre fordította). REAL-EOD
  • Széchenyi István és kora. Írta Falk Miksa. Ford. Pest, 1868. (Áldor Imrével együtt).
  • Tíz beszély. Pest, 1868. Két kötet.
  • A dicsőség tengeréből. Elbeszélések az 1848-49. szabadságharc korából. Pest, 1869.
  • Világ folyása. Elbeszélések. Pest, 1870. Két kötet.
  • Beszélyei. Budapest, 1874. Két kötet.
  • Nero és az első keresztyén üldözés. Budapest, 1875.
  • A Chancellor Írta Verne Gyula, ford. franciából. Budapest, 1875.
  • A természet könyve. Bernstein. A német műve után ford. Budapest, 1875. (A 3., 4. és 5. füzeteit.).
  • Julius Caesar története. Budapest, 1876.
  • A Grant kapitány gyermekei. Írta Verne Gyula, ford. Budapest, 1876. Két kötet. (3. kiadás: 1899., 4. kiadás: 1905. Budapest).
  • A svájci szabad köztársaság története. Budapest, 1877.
  • Eltévesztett utak. Regény. Budapest, 1877.
  • Híres utazók és híres utazások története. Írta Verne Gyula, ford. Budapest, 1877.
  • Egy boldogtalan története. Daudet után ford. Budapest, 1877. (Névtelenül).
  • A rőtszakállú Frigyes története. Budapest, 1878.
  • III. Napoleon. Budapest, 1878.
  • A fölkelő nap országa. Regényes utazás Japánban. Sok képpel. Budapest, 1878.
  • A nyomorúság iskolája. Regény. Kiadta a Petőfi-társaság. Budapest, 1878.
  • Fényes házasság. Regény. Budapest, 1878.
  • Öngyilkosok. I. A kik életben maradnak. Debrecen, 1882. (Elbeszélések. 2. kiadás. Budapest, 1885.).
  • A kuruc világból. Két elbeszélés. Debrecen, 1885.
  • A jegyző kiassszony. Elbeszélés. Budapest, 1885.
  • Páriák. Elbeszélések. Budapest, 1885.
  • A debreceni diák. Budapest, 1885.
  • Csiricsáry Bertalan úr ő méltósága. Regény. Budapest, 1887.
  • A bojár leánya. Regény. Debrecen, 1888. Két kötet.
  • Az ezredik novella. Budapest, 1888.
  • Összes munkái. Ezer elbeszélés. Debrecen, 1888-91. 15 kötet (171 elbeszélés).
  • A fecskefészek. Regény. Debrecen, 1890.
  • Fürdőn. Regény. Budapest, 1895.
  • Mézeshetek. Regény. Budapest, 1895.
  • Mindhiába. Regény. Budapest, 1896.
  • Az ugaros-karádi közbirtokosság. Regény. Budapest, 1896. Két kötet.
  • Kisvárosi történetek. Budapest, év n.
  • A királyi tanácsosék. Budapest, 1897.
  • Előre. Regény. Budapest, 1899.
  • Kadocsa Ákos. Regény. Neogrády Ákos rajzaival. Budapest, 1900.
  • A szerencse fia. Regény. Budapest, 1901.
  • Istenért és szabadságért. Regény. Budapest, 1901.
  • Innen-onnan. Elbeszélések. Budapest, 1903.
  • Varga Imre. Regény. Budapest, 1903 és 1908. Goró Lajos rajzaival.
  • Fölfelé. Regény. Budapest, 1908.

Több munkáját lefordítottak németre, franciára és oroszra. Megpróbálkozott a színműírással is: Az áruló című színműve Kolozsvárt, az Irma úrfi Debrecenben került színre; a Budai Színkörben 1886. június 5-én adták elő.

Szerkesztette a Fekete Leves című élclapot (1861. december); a Harang című hetilapot (1862. február – április); a Divatcsarnok című szépirodalmi hetilapot (1863. január – július); a Képes Világ című hetilapot (1866. áprilistól 1870 végéig); a Magyarország és Nagyvilág című képes hetilapot (1867. április – 1870. november); szerkesztette és kiadta az Ország-Világ című szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilapot (1870. december – 1872. január 1.); mint kiadó és tulajdonos szerkesztette a Debreceni Ellenőr című politikai lapot, mely hetenként ötször jelent meg (1878. október – 1893, utóbbi két évben a lap főszerkesztője volt); rövid ideig szerkesztette a Pesti Hirlapot is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pest-Terézvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 1874. év, 163. sorszám.

Források szerkesztés