Főmenü megnyitása

Vértesy Jenő (Budapest, 1877. június 30.Újtátrafüred, 1916. június 16.) irodalomtörténész, műfordító. Vértesi Arnold író fia.

Vértesy Jenő
Született 1877. június 30.
Budapest
Elhunyt 1916. június 16. (38 évesen)
Újtátrafüred
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiVértesi Arnold
Foglalkozása irodalomtörténész,
műfordító
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

PályájaSzerkesztés

Vértesi Arnold író és Kuklay Anna fia. Iskoláit Debrecenben végezte a kegyesrendiek algimnáziumában és a református főgimnáziumban. 1895-ben beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, ahol többször nyert pályadíjat és 1899-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1898-ban gyakornok lett a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályán, majd a katonai szolgálat után, 1901-től a múzeum tisztviselőjeként dolgozott. Többször tett tanulmányutat Olaszországban és Németországban. Neje, Balás Esztike elhunyt 35 éves korában, 1916. május 3-án délután 3 órakor, 12 évi házasság után. Felesége elvesztését Vértesy bő egy hónappal élt csak túl: 1916. június 16-án reggel Újtátrafüreden távozott az élők sorából. Örök nyugalomra helyezték 1916. június 23-án a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

Irodalomtörténészként főleg a 19. század első felének magyar irodalmával foglalkozott. Kölcsey Ferenc életrajza mellett megírta a magyar romantikus dráma történetét. Nemcsak irodalomtörténet-író volt, hanem költő és műfordító is. Homérosz két eposzát rímtelen tizenkettősökben fordította magyarra.

Versei és versfordításai többek között a Magyar Salon (1896, 1898, 1901–1903), a Fővárosi Lapok (1897), a Budapesti Szemle (1898, 1910) és a Vasárnapi Ujság, (1900, 1902, 1905, 1907, 1909) című lapokban jelentek meg. Irodalomtörténeti és esztétikai dolgozatai egyebek mellett az alábbi folyóiratokban:

  • Irodalomtörténeti Közlemények (1902. Adatok Amade László életéhez, 1906. Kazincy jelentősége, 1908. Írók levelei Prielle Korneliához),
  • Turul (1902., 1907.)
  • Magyar Könyvszemle (1903., 1904. Egressy Gábor iratai a M. N. Múzeumban, 1905., 1906. Kölcsey három felirata az ifjak ügyében, 1907. E. Kovács Gyula levelezése a M. N. Múzeum könyvtárában, 1908. A Fáncsy-féle színlapgyűjtemény a M. N. Múzeum könyvtárában, 1909. A M. N. Múzeum sugókönyvei, 1910. Hugo Károly iratai a M. N. Múzeum könyvtárában, 1911.)
  • Egyetemes Philologiai Közlöny (1904–1906., 1907. Szigligeti, Hugo Viktor két postumus költeménye: A sátán vége, Isten, 1908. A magyar líra a XIX. században, Kisfaludy Károly Irenéje modern földolgozásban, 1909. A Nemzeti Színház megnyitása előtt, Egy modern Herakles-drámáról, 1910. Donnay és Aristophanes, 1911.)
  • Erdélyi Múzeum (1907. Bartók Lajos történeti drámái, 1910. Régebbi Faust-fordítások)
  • Uránia (1908. Shakespeare egy kétes drámája, 1910. Egy modern arab drámáról: Chekri-Ganem «Antar»-ja, 1911.)
  • Magyar Shakespeare-Tár (1909., 1910)
  • Élet (1909. A történelmi dráma új ösvényén, 1910. Újabb Napoleon-drámák, Birnbaum és a modern szimbolizmus)

MunkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés